Ugrás a tartalomhoz

Vardø

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vardø
A kikötő és a templom
A kikötő és a templom
Vardø címere
Vardø címere
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióÉszak-Norvégia
MegyeFinnmark megye
KözségVardø község
Rangközség székhelye
PolgármesterØrjan Jensen (2019–, Green Party)[1]
Irányítószám9950
Népesség
Teljes népesség1933 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség3,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen1,27[3] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 70° 22′ 00″, k. h. 31° 06′ 00″70.366669°N 31.100000°EKoordináták: é. sz. 70° 22′ 00″, k. h. 31° 06′ 00″70.366669°N 31.100000°E
Vardø weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vardø témájú médiaállományokat.

Vardø (ejtsd: vardő; finnül: Vuoreija vagy Vuorea, északi számiul: Várggát) sziget és kikötőváros Norvégia északkeleti perifériáján, Finnmark megyében. Mintegy 65 kilométerre az orosz határtól, két kilométerre a Varanger-félsziget északkeleti partjától, a Varanger-fjord bejáratának közelében.

A városnak jelentős kvén lakossága van, akik a 19. században vagy előtte betelepült finnek leszármazottai.

Földrajz

[szerkesztés]

Éghajlat

[szerkesztés]

Norvégia legkeletibb városa (még Isztambultól is keletebbre fekszik). Barents-tengeri kikötője a meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően egész évben jégmentes. Átlaghőmérséklete júliusban 9,1, januárban pedig az szélességi körhöz mérten mérsékelt ‒5,1 °C.

Vardø éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−2,7−3,0−1,60,84,58,511,511,18,44,00,7−1,43,4
Átlaghőmérséklet (°C)−5,1−5,4−3,6−1,12,56,29,29,16,62,4−1,3−3,71,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−7,7−7,9−5,8−3,00,74,37,37,44,90,7−3,4−6,1−0,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)554134333042495554585953563
Forrás: Norwegian Meteorological Institute


Történelem

[szerkesztés]

1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa itt figyelte meg rendtársa, Sajnovics János társaságában a Vénusz áthaladását a Nap előtt. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi (lapp) nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett.

1944-ben a megszálló németek csaknem teljesen lerombolták a várost, és lakói közül sokat megöltek.

1998-ban telepítette ide az Amerikai Egyesült Államok a Globus II. radart, amivel nagy diplomáciai vihart kavart. Az amerikaiak szerint a radar az űrszemét megfigyelésére szolgált volna, de Oroszország közelsége és a radar feltételezett kapcsolata az amerikai rakétaelhárító-rendszerekkel gyanút keltett.

Gazdaság

[szerkesztés]

A sziget lakói főleg halászatból és halfeldolgozásból élnek, de a turizmus is egyre inkább erőre kap.

Közlekedés

[szerkesztés]

A szigetet Norvégia első – 1982-ben épített, mintegy három kilométer hosszú – tenger alatti alagútja köti össze a szárazfölddel. Kis repülőtere is van és a szigetre a Hutriguten cég kompjai is járnak. A város az E75-ös európai útvonal északi végpontja. (Az E75 Kréta szigetéről indul, Sitia kikötővárosból.)

Turizmus

[szerkesztés]

Fő turistalátványosságai: a 13. században épített erődítmény, a Vardøhus Festning (jelenlegi formáját 1734-ben nyerte el), az Atlanti fal német erődítményei, illetve a sziget madárkolóniái. Az erődben láthatók Vardø vörösberkenyefái, amelyeknek a helyiek gondoskodása nélkül nem élhetnének ezen az éghajlaton.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Vardø
A Wikimédia Commons tartalmaz Vardø témájú médiaállományokat.