Ugrás a tartalomhoz

Vita:Kijevi Rusz

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Ulrich von Lichtenstein 6 évvel ezelőtt a(z) Keleti szláv törzsnevek témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Oroszországgal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)
Középkori témájú szócikkek (születő besorolás)

Vita:Kijevi Rusz/Megjegyzések lapról áthozva

[szerkesztés]

"A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzseket." Ez azt sugallja, hogy a Kijevi Rusz kizárólag keleti szláv állam volt, pedig nem. Az öt államalapító törzs az angol wikipedia szerint:

Chuds, Slavs, Merias, Veses and Krivichs

A Chuds magyar megfelelőjét nem tudom, de az észtek régebbi megnevezése volt. Megjelenik a komi mitológiában is (mint népnév), miszerint ők lennének a komik misztikus ősei.

A szlávokra itt nem térnék ki, a Merias (Merya) törzsnevet szintén nem tudtam magyarul beazonosítani, de finnugor, azon belül is valószínűleg a finn nyelvek balti ágához tartozó nyelv volt (ez vita tárgya), a középkorban kihalt és a szlávok asszimilálták őket.

A vepsze is államalapító törzs volt, szintén finn nyelv, ma is beszélik még néhány ezren.

A Krivichs keleti szláv törzs volt, az angol wikipedia alapján esetleg (vitatott) eredetileg balti eredetű etnikum. A belorusz etnogenezis fontos tényezője.

Rurik vagy Rürik, a dinasztiaalapító (Rurik dinasztia), varég volt (azaz germán és viking), tehát nyilván volt ilyen jellegű népesség is, legalább a katonai rétegben mindenképp.

Szóval ez az egész pontosításra szorul.

a törzsekelhelyezkedése ezen a képen látható: http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Muromian-map.png

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.115.20.209 (vitalap | szerkesztései) A második térkép nyilván valami nagyorosz nacionalista termék. A moldvai területen és a fekete tenger északi partvidékén kívül, ami akkor kun terület volt, még a székelyföld egy részét is orosz területként ábrázolja.

Keleti szláv törzsnevek

[szerkesztés]

Délnyugaton a drevjanok (Pripjaty és a Horiny déli medencéje), pojanok (a Dnyeper középső szakasza, központjuk Kijev volt), sziverjanok (a Gyeszna, Szula, Pszel, Vorszkla folyók medencéjétől a Sziverszkij Donyec felső folyásáig), tyiverciek (Dnyeszter és a Prut laső folyása), ulicsok (a Dnyeszter, Déli-Bug és Dnyeper alsó folyása), volinyiak (a Nyugati-Bug medencéje), dulibok (a Nyugati-Bug és a Pripjaty felső folyása) és fehérhorvátok (Elő-Kárpátok, Dnyeszter felső folyása) éltek.

Helyesen. „A PVL krónika a következő törzsneveket ismeri: poljanok, szeverjanok, ulicsok, tivercek, drevljanok, dregovicsok, krivicsek, radimicsek, szlovének, fehér horvátok.Oroszok

Javítva. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. április 23., 09:04 (CEST)Válasz