Ugrás a tartalomhoz

lánc

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈlaːnt͡s]

Főnév

lánc

  1. Fémből készült karikák vagy szemek sorának összefűzése; két elem összekapcsolására szolgál.

Etimológia

Egy szláv *lancug szóból, vö. lengyel łańcuch.

Fordítások

Ragozás

lánc ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset lánc láncok
tárgyeset láncot láncokat
részes eset láncnak láncoknak
-val/-vel lánccal láncokkal
-ért láncért láncokért
-vá/-vé lánccá láncokká
-ig láncig láncokig
-ként láncként láncokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben láncban láncokban
-on/-en/-ön láncon láncokon
-nál/-nél láncnál láncoknál
-ba/-be láncba láncokba
-ra/-re láncra láncokra
-hoz/-hez/-höz lánchoz láncokhoz
-ból/-ből láncból láncokból
-ról/-ről láncról láncokról
-tól/-től lánctól láncoktól
lánc birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én láncom láncaim
a te láncod láncaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
lánca láncai
a mi láncunk láncaink
a ti láncotok láncaitok
az ő láncuk láncaik

Származékok