Ugrás a tartalomhoz

Hindi nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
hindi
Beszélik India,  Mauritius,  Suriname,  Guyana,  Trinidad és Tobago,  Egyesült Arab Emírségek stb.
Nyelvcsaládindoeurópai
   indoiráni
    indoárja
     hindusztáni
      khariboli
Írásrendszerdévanágari
Hivatalos állapot
HivatalosIndia
Fidzsi-szigetek
Nyelvkódok
ISO 639-1hi
ISO 639-2hin
ISO 639-3hin
A hindit anyanyelvként beszélő emberek Indiában
A hindit anyanyelvként beszélő emberek Indiában
A Wikimédia Commons tartalmaz Hindi nyelv témájú médiaállományokat.

A hindi nyelv (dévanágari: हिन्दी / IAST: hindī) India egyik hivatalos nyelve. A világon több mint 500 millió ember beszéli (ebből min. 370 millió anyanyelvként, további min. 160 millió pedig második nyelvként).

A hindi nyelv az indoeurópai nyelvek legősibb ismert képviselőjéből, a szanszkrit nyelvből származik, akárcsak sok más mai indiai nyelv. Ezek közül azonban a hindi nyelvet tartják a szanszkrithoz a leghasonlóbbnak. A hindi nyelvhez nagyon hasonló a nepáli nyelv és főleg a Pakisztánban beszélt urdu nyelv. A köznyelvi hindi és az urdu ugyanazon nyelv két dialektusának is tekinthető („hindusztáni nyelv”(wd)), ám a különbség olyan kicsi, hogy jelenleg ez is vita tárgyát képezi. A beszélőik kölcsönösen megértik egymást, azonban az irodalmi urdu olyan kifejezéseket is tartalmaz, amit a hindi beszélő már nem ért. Fontos különbség az is, hogy a hindi nyelv írásához saját betűkészletet, a dévanágari betűket használnak, míg az urdu nyelvet arab betűkkel írják.

A hindi igék alakja változik attól függően, hogy a beszélő nő vagy férfi (vagy a mondat tárgyától függ).

Sajátosságai

[szerkesztés]
  • A szavak kapcsolatát végződések hozzák létre, a szótól elválasztva, mint a magyarban a névutók. Például fiók ban.
  • a tulajdonság a jelzett szó előtt áll (szép virág).
  • A tulajdonságjelző átveszi a jelzett szó ragját (szépek virágok).
  • A főnevek hím- és nőneműek lehetnek.
  • Az igéknél van főnévi igenév, műveltető forma, jelen, múlt és jövő idő.

A hindi indoeurópai nyelv, a főneveket két nem, szám és eset szerint ragozza, de a eltávolodott a flexiót (tőhajlítást) használó rendszertől az agglutináló (ragozó) típus felé (mivel a ragokat a szó végére teszi, külön szóba).

Irodalom

[szerkesztés]
  • Debreczeni Árpád: Hindi nyelvkönyv magyaroknak, Budapest : Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1983
  • Négyesi Mária : A hindi nyelv és a mai indiai nyelvek oktatása Magyarországon - India magyar szemmel. - (1987)
  • Négyesi Mária: Hindí nyelvkönyv / हिन्दी पाठ्य-पुस्तिका - Mahātmā Gāndhī Antarrāṣṭrīy Hindī Viśvavidyālay, Wardha, 2013
  • Kós Péter: Magyar–hindi szótár, Akadémiai, Budapest, 1973
  • Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2080-X  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Tekintsd meg a Wikipédia hindi nyelvű változatát!