Ugrás a tartalomhoz

Palau (állam)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palaui Köztársaság
Beluu ęr a Belau
パラオ共和国
Palau zászlaja
Palau zászlaja
Palau címere
Palau címere
Nemzeti mottó: Rainbow's End
Nemzeti himnusz: Belau loba klisiich er a kelulul

FővárosaNgerulmud
é. sz. 7° 30′ 02″, k. h. 134° 37′ 27″7.500556°N 134.624167°EKoordináták: é. sz. 7° 30′ 02″, k. h. 134° 37′ 27″7.500556°N 134.624167°E
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökSurangel Whipps
Hivatalos nyelvangol, palaui
Beszélt nyelvekjapán (Angaurban), szonszorol, tobi
függetlenségAz Egyesült Államoktól
kikiáltása1994. október 1.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint21 729 fő (2017)[1]
Rangsorban231
Becsült20 901[2] fő (2013)
Rangsorban231
Népsűrűség44 fő/km²
GDP2006 becslés
Egy főre jutó$ 10 000
Földrajzi adatok
Terület458 km²
Rangsorban179
IdőzónaPWT (UTC+9)
Egyéb adatok
PénznemUSA dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijelPAL
Hívószám680
Segélyhívó telefonszám911
Internet TLD.pw
Villamos hálózat120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Palaui Köztársaság témájú médiaállományokat.

Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.

Földrajz

[szerkesztés]
Cheilinus undulatus

A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.

Domborzat

[szerkesztés]

A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.

Vízrajz

[szerkesztés]

Éghajlat

[szerkesztés]

Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]

Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás, és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.

Történelem

[szerkesztés]

Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. Az apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.

Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.

1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol–amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.

1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómiatörekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.

2006. október 7-én Ngerulmud (Melekeok állam) lett a főváros.

Magyarország 2017 óta áll diplomáciai kapcsolatban az országgal.[3]

2020. január elsejétől tilos az országban a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek, napolajok, krémek használata és értékesítése. A világ első országa, amely a korallzátonyok védelme érdekében meghozta ezt a döntést.[4]

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

Politikai pártok

[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]
Palau államai

Az országot 16 állam alkotja

  • Ngarchelong
  • Ngardmau
  • Ngatpang
  • Ngchesar
  • Ngeremlengui
  • Ngiwal
  • Peleliu
  • Sonsorol

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]
Koror egy utcaképe

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
9638
10 945
11 853
12 151
13 371
15 089
17 695
19 575
20 228
21 729
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés]

A lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), természeti vallások követője (10%), adventista (5,3%), egyéb keresztény (14,04 %).

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Bevásárlóközpont (WCTC)
Szálloda (Palasia)

Általános adatok

[szerkesztés]

A lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Kereskedelem

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix T8
ITU zóna 64
CQ zóna 27

Kultúra

[szerkesztés]

Világörökség

[szerkesztés]

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Tudomány

[szerkesztés]

Művészetek

[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]

Gasztronómia

[szerkesztés]

A partokon sűrűn sorakoznak szabadtéri éttermek és koktélbárok, ahol gyakran külföldi ételeket szolgálnak fel. Ezek lehetnek francia, olasz, kínai, japán és amerikai fogások. A francia konyha a reggeli étkezésben érezteti hatását: fehér sajtot és puha kenyeret fogyasztanak gyakorta reggelire. Akadnak különböző tésztafélék halakkal és tengergyümölcseivel, mint az osztriga, a tonhal és a fehér halhúsok. A fővárosban a leggyakoribbak a halas és más tengeri ételek. Vidéken a pürésített zöldségek vagy levesek népszerűek, amik többek között tarógyökérből készülnek, mely az egyik legfontosabb táplálék, és még sok más különböző ételhez használják. A taró leveléből és kókuszból levest főznek, sőt készülnek taróból chipsek és sütemények. Taró az alapanyaga a palusami nevű hawaii eredetű ételnek.[5]

Egyéb fontos adalékok a rizs, fűszerek, húsok (pl. marha), banán, fokhagyma.

Turizmus

[szerkesztés]
Egy a sok apró sziget közül, Helen Island

Olimpia

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]

Ünnepek

[szerkesztés]
  • július 9.,az alkotmány napja (1979 óta)

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Palau az egyik fő színhelye Kőhalmi Zoltán magyar humorista 2021-ben kiadott, Az utolsó 450 év című komikus-futurisztikus regényének, mely a Föld elképzelt utolsó 450 éves történetéről szól, azon belül is középpontba állítva a kommunális hulladék feldolgozásának egyre súlyosbodó problémáit.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  3. - Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat Palauval. www.fidesz.hu. [2017. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  4. Van egy ország, amelyik teljesen betiltotta a napkrémeket. Index.hu. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  5. Palauan Cuisine (Recipes Fandom)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Palau
A Wikimédia Commons tartalmaz Palau (állam) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]