Ugrás a tartalomhoz

Rödöny

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rödöny (Riedlingsdorf)
Háborús emlékmű
Háborús emlékmű
Rödöny címere
Rödöny címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangmezőváros
JárásFelsőőri járás
Alapítás éve1331
PolgármesterErwin Kaipel (SPÖ)
Irányítószám7422
Körzethívószám03357
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népesség1656 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség102 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság317 m
Terület16,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 47″, k. h. 16° 07′ 57″47.346389°N 16.132500°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 47″, k. h. 16° 07′ 57″47.346389°N 16.132500°E
Rödöny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rödöny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rödöny (németül: Riedlingsdorf) mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban,

Fekvése

[szerkesztés]

Pinkafőtől 2 km-re délkeletre a Pinka partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a Pinka völgyének ezen a részén már a kőkorszakban, az i. e. 8000-től 1700-ig terjedő időben is éltek emberek. A La-Téne-korban, az i. e. 2. és 1. században vasérc feldolgozás folyt itt, ezt bizonyítják a feltárt vaskohók maradványai. Ezt a tevékenységet a kelták is folytatták. Az i. e. 1. századból fémtárgyak, cserépmaradványok, pénzérmék kerültek itt elő. A római korban a terület Pannónia tartomány része volt.

A település első írásos említése 1331-ből származik "Radomfalva" alakban. 1388-ban jelenik meg a település német neve "Rodinstorff" néven. 1392-ben "Reudenstorff", 1435-ben "Rudingstorff", 1569-ben "Riegerstorff" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A borostyánkői uradalomhoz tartozott. 1532-ben Rödönyt is felégette a török. 1569-ben 90 ház állt a településen. Lakói 1580 körül felvették az evangélikus hitet. 1648-ban az uradalom birtokosa a Batthyány család lett, akik lakói közük sokakat visszatérítettek a katolikus hitre. 1697-ben 700 lakosából még mindig 500 evangélikus volt. 1698-ból való az első feljegyzés a katolikus templomról, mely Szent Orbán tiszteletére van szentelve, fatornya és egy harangja van. A templom a 19. századig iskolaként is szolgált. A tanítóról 1759-ből származik az első feljegyzés. A evangélikusok szabad vallásgyakorlása csak 1781, a türelmi rendelet kiadása után vált lehetővé. Ez ekkor legalább száz helyi családot érintett. 1795-ben megnyílt az evangélikus iskola. 1811-ben elkezdték építeni az új katolikus templomot, melyet 1816-ban Somogyi Lipót szombathelyi püspök szentelt fel. 1830-ban már mintegy 1200 lakosa volt a településnek, a lakosok száma a század végére megközelítette az 1700 főt. 1849-ben felépült az iskola, melyet három évvel később fatoronnyal bővítettek.

Vályi András szerint "RÖDÖNY. Riedlingdorf. Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pinkafeldhez nem meszsze, mellynek filiája; földgye meglehetős, erdeje elég, legelője, és fája mind a’ kétféle van, réttyei jó szénát teremnek; eladásra módgya Ausztriában és Stájer Országban."[1]

Fényes Elek szerint "Rödön, Riedlschlag, német falu, Vas vmegyében, Pinkafőhöz 1/2 óra: 1080 ágostai, 255 kath. lak., ágostai oskolával, derék fenyves erdővel. A pinkafői uradalomhoz tartozik."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint "Rödön. Pinkamenti nagy falu a szombathely-pinkafői vasút mentén, 215 házzal és 1548 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal, a kik zöldségtermelésükről nevezetesek. Postája helyben van, távírója Pinkafő."[3]

1910-ben 1565 lakosból 1541 német, 19 magyar, 3 horvát, 2 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A két világháborúban Rödönynek 150 lakosa esett el, neveik a községháza melletti emlékművön vannak megörökítve. 1946-ban megkezdődött a Pinka szabályozása. 1954-ben egy tűzvészben több mint 30 ház égett le, ebben az évben építették fel az új tűzoltó szerházat. 1959-ben megkezdődött a csatornahálózat kiépítése. 1972-ben elkészült az új népiskola épülete. 1973-ban felszentelték az új evangélikus központot. 1976-ban új óvoda épült. 1987-ben egy tűzvészben leégett a téglagyár, de újjáépítették. 1991-ben elfogadták Rödöny új címerét. 2002-ben megkezdődött a település központjának új rekonstrukciója.

2001-ben 1633 lakosa volt, melyből 1586 német, 4 magyar, 43 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Orbán tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1811 és 1816 között épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye