Ugrás a tartalomhoz

Viking kor Feröeren

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélyegblokk a viking hajózásról

A viking kor Feröeren Grímur Kamban 825 körüli honfoglalásától az utolsó viking főnök, Tróndur í Gøtu 1035-ös haláláig, illetve Leivur Øssursson hatalomátvételéig tartott. Ennek az időszaknak a legnagyobb történelmi változása a kereszténység felvétele volt 999-től kezdve Sigmundur Brestisson hatására, amely a viking kor és a feröeri szabad telepes-köztársaság lezárultát előkészítette.

A korszak számos forrásdokumentuma elpusztult az idők folyamán a nekik helyt adó könyvtárakkal és levéltárakkal együtt: 1531-ben leégett a Nidarosi könyvtár; a 18. században két fontos könyvtár Koppenhágában; szintén tűz pusztított a Tinganes félszigeten a 17. században; a Lundban őrzött dokumentumoknak pedig akkor veszett nyoma, amikor III. Keresztély dán király rendeletére Koppenhágába küldték őket. A legfontosabb források a Feröeriek sagája,[1] illetve az ott elmesélteket alátámasztó és időbeliségük meghatározását lehetővé tevő más dokumentumok.

Az elmúlt években számos régészeti feltárást végeztek Feröeren, ami nagyban hozzájárult a korszak megértéséhez. A legtöbb régészeti leletet a Føroya Fornminnissavnban mutatják be.

Honfoglalás

[szerkesztés]
Sigmundur Brestisson sírja Skúvoy temetőjében

A szigetek első írásos említése Dicuil ír szerzetes 825-ben írt Liber de Mensura orbis Terrae című munkájában található. E szerint a korábban itt élt remetéket a vikingek támadásai űzték el a szigetről. Ugyancsak ő tesz említést arról, hogy az Izlandon 795 körül megtelepedő szerzetesek feltehetőleg a vikingek támadásai elől költöztek a szigetre.[1]

A Feröeriek sagája részben ellentmondásos információkat tartalmaz az első viking telepesekre vonatkozóan, de ha igaz, hogy az első telepes, a Funningurban lakó Grímur Kamban unokája részt vett egy izlandi expedíción 874-ben, akkor a honfoglalás mintegy fél évszázaddal korábbra, 825 körülre tehető.[1][2]

A bevándorlás fő időszaka a 9. század volt, amikor Norvégiából érkeztek telepesek. A honfoglalás két fő hullámból állt: először 820-860 körül norvégiai menekülők, majd 880-900 körül írországi és skóciai vikingek érkeztek.

Első hullám

[szerkesztés]

Második hullám

[szerkesztés]

A Løgting

[szerkesztés]

A feröeri törvénykező gyűlés, a Løgting valószínűleg 900 körültől kezdve ült össze a Tinganes félszigeten.[2] A feröeri vikingek ebben az időben szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Skandinávia más vidékeivel. Ezek a kapcsolatok a középkor végére gyakorlatilag megszűntek.[3]

Mindennapi élet

[szerkesztés]

Vallás

[szerkesztés]

Sigmundur és Tróndur

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wikingerzeit auf den Färöern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man-sziget: Shearwater Press Limited, 1-4. o. (1979). ISBN 0-904980-20-0. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31. 
  2. a b Norbert B. Vogt: Die Färöer – eine kurze Chronik (német nyelven) (PDF). Deutsch-Färöischer Freundeskreis, 2003. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 19.)
  3. Landnám (angol nyelven). faroestamps.fo. [2011. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 19.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]