Ugrás a tartalomhoz

Hegyi zebra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyi zebra
Legelő példány
Legelő példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Nem: Equus
Alnem: Zebra (Hippotigris)
Faj: E. zebra
Tudományos név
Equus zebra
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi zebra témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi zebra témájú médiaállományokat és Hegyi zebra témájú kategóriát.

A hegyi zebra (Equus zebra) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Szabadon csak Dél-Afrika hegyvidékein él.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Ennek az állatnak a Namíbiától a Dél-Angoláig őshonos állományát külön alfajként, Hartmann-hegyizebra (Equus zebra hartmannae) tartják számon. Korábban ezt az alfajt megkísérelték önálló faji szintre emelni, azonban a további genetikai vizsgálatok nem erősítették meg a különválását.[1]
  • A hegyi zebra másik alfaja, azaz a törzsalfaja, az Equus zebra zebra.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hegyi zebra fej-törzs-hossza 210–260 centiméter, farka 40–55 centiméter, marmagassága 116–150 centiméter, testtömege 240–372 kilogramm. Szőre sima keskeny csíkokkal, hasa fehér; nyaka alatt bőrlebeny van, amit toroklebenynek is neveznek, ez a másik két fajnál hiányzik. A csíkok több mindenre használnak: az állat beleolvad a „csík tengerbe”, így a ragadozóknak megnehezítve az áldozat kiválasztását. Mivel nincs két egyforma csíkozású zebra, az állatok csíkjaik miatt felismerik egymást és a csikó is könnyebben felismeri az anyját. Sőt egyes kutatók úgy vélik, hogy a csíkos minta a cecelégy összetett szemének kontúrfeloldóként hat, tehát a zebra ezzel elkerülheti a cecelégy támadását, mert az nem veszi észre.

Életmódja

[szerkesztés]

Az állat családi kötelékben él. Tápláléka főként fűből áll. A hegyi zebra akár 28 évig is élhet.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget kétéves korában éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október–március között van. A vemhességi idő 11,5-12 hónapig tart, ennek végén a kanca rendszerint egy csikót hoz a világra. A csikó mindjárt egy hét után elkezd legelni, de az elválasztás csak egy év múlva következik be. Két év után mindkét nem, de általában a csődörök, elhagyják a csordát.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Moodley, Y. & Harley, E. H. 2005 Population structuring in mountain zebras (Equus zebra): the molecular consequences of divergent demographic histories. Conservation Genetics 6: 953–968.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]