Ugrás a tartalomhoz

Japán számok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A japán számok rendszere írásilag teljes egészében a kínai számokon alapszik, a számok csoportosítása szintén a tradicionális 10000-es csoportosítást követi. A japán nyelvben a számoknak kétfajta kiejtésük, olvasatuk van: az egyik az on'jomi, a másik a kun’jomi olvasat.

A japán számolás alapjai

[szerkesztés]

Japánban a számok írásának két módja van: hindu-arab számok (1, 2, 3) és kínai számok (一, 二, 三) használata. A hindu-arab számokat gyakrabban használják vízszintes írás esetén, míg a kínai számok használatát függőleges írás esetén részesítik előnyben.

A legtöbb számnak két olvasata van. Az egyik a kínaiból származtatott olvasat, melyet tőszámok esetén használnak, a másik a hagyományos japán olvasat sorszámnevek esetére. Habár vannak kivételek (ld. alul), amikor a japán olvasatot részesítik mindkét esetben előnyben.

Számok Kanjik Előnyben részesített olvasat On'olvasat Kun'olvasat
0 / * zéro rei / れい zéro / ゼロ
1 ics icsi / いち hito(cu) / ひと・つ
2 ni ni, dzsi / に, じ futa(cu) / ふた・つ
3 szan szan / さん mi(ccu) / み・っつ
4 csi si / し jon, jo(ccu) / よん、よ・っつ
5 go go / ご icu(cu) / いつ・つ
6 rok roku / ろく mu(ccu) / む・っつ
7 nana sicsi / しち nana(cu) / なな・つ
8 hacsii hacsi / はち ja(ccu) / や・っつ
9 kjú kjú, ku / きゅう, く kokono(cu) / ここの・つ
10 dzsú dzsú / じゅう tó / とお
20 二十 ni-dzsú ni-dzsú / にじゅう hata(csi) / はた・ち
30 三十 szan-dzsú szan-dzsú / さんじゅう miszo / みそ
100 hjaku hjaku / ひゃく (momo / もも)
1000 szen szen / せん (csi / ち)
10 000 man man / まん (jorodzu / よろず)
100 000 000 oku oku / おく -
1 000 000 000 000 csó csó / ちょう -
10 000 000 000 000 000 kei kei / けい -

* A 0 egyik speciális olvasata, a maru, ami „kör”t jelent. Ezt az olvasatot csak akkor használják, amikor több arab szám követi egymást, de nem egy számnak olvassuk őket. Példa a híres 109-es bolt Sibuja, Tokióban, amit icsi-maru-kjú-ként ejtünk ki, ami a Tokju áruház – mely az épületet is birtokolja - nevén alapuló szójáték.

Amikor csak annyi szerepel, hogy 万, vagyis semmilyen más arab szám nem előzi meg, akkor a szám – (icsi)-vel kezdődik. Tehát a 100 csak 百 hjaku, az 1000 csak 千 szen, de a 10000 már 一万 icsiman, nem pedig csak man. Valamint ha a 千 szen-t közvetlenül követi a tízezres szám kandzsija, akkor a 千 szen előtt megjelenik az 一 (icsi), és 一千 isszen lesz belőle. Tehát a 10.000.000-t 一千万 isszenman-nak mondjuk. De ha a 千 szen-t nem követi közvetlenül a tízezres kandzsi, vagy ha a szám 2000-nél kisebb, akkor a千 szen előtti 一 (icsi) használata opcionális. Tehát a 15.000.000 olvasata 千五百万 szengohjakuman vagy一千五百万 isszengohjakuman, valamint az 1,500 千五百 szengohjaku vagy 一千五百 isszengohjaku-ként is helyes.

A 4-es és a 9-es szám közismerten balszerencsés szám Japánban: a 4 (si) kiejtésileg nagyon hasonlít a halál (死?) szó japán megfelelőjére; a 9-es szám ku kiejtése pedig homonímiája a szenvedés (苦?)szónak. Lásd tetrafóbia. A 13-as szám is balszerencsés, bár ez inkább csak a Nyugattól átvett hiedelmek egyike (triszkaidekafóbia).

A modern japán nyelvben a tőszámok kiolvasásánál az on'olvasatot használják, kivéve a 4-nél és a 7-nél, ahol tiszteletből a jon és a „nana” kiejtést részesítik előnyben. Alternatív olvasatukat inkább a hónapok neveinél, a hónapok napjainál, valamint egy-két kifejezésnél alkalmazzák. Például a 4,79 tizedes szám mindig jon-ten nana kjú –ként olvasandó, míg az április, július és szeptember hónapokat tiszteletből si-gacu (4. hónap), sicsi-gacu (7. hónap), és ku-gacu (9. hónap)-nak nevezik.

A többi szám az alábbi elemek kombinációjából keletkezik:

  • a tízes számok 20-tól 90-ig: (szám) – dzsú
  • százas számok 200-tól 900-ig: (szám)- hjaku
  • ezres számok 2000-től 9000-ig: (szám) – szen
  • továbbá a tízes számok 30-tól 90-ig kun'olvasat esetén (szám)-szo-ra módosulhatnak, ahol a „szám” –nak is a kun olvasatát használjuk: miszo (30), joszo (40), iszo (50), muszo (60), nanaszo (70), jaszo (80), kokonoszo(90)

További variációk lehetségesek, például az 50-nél az i – prefixum a dzsi- suffixummal. Akárhogy is, ezek az olvasatok a mai modern Japánban már nem annyira használatosak.

A hosszabb számoknál való fonetikai változások, mind kiejtési, mind mássalhangzó duplázás szempontjából tipikusak Japánban: pl.: roku (hat) és hjaku (száz) együtt roppjáku (hatszáz).

× 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 100 1000
100 hjaku nihjaku szanbjaku jonhjaku gohjaku roppjaku nanahjaku happjaku kjúhjaku - - -
1000 szen niszen szanzen jonszen goszen rokuszen nanaszen hasszen kjúszen - - -
1 000 000 000 000 icsó nicsó szancsó joncsó gocsó rokucsó nanacsó hacsó kjúcsó dzsuccsó* hjakucsó isszencsó
10 000 000 000 000 000 ikkei nikei szankei jonkei gokei rokkei nanakei hakkei kjúkei dzsukkei* hjakkei** isszenkei

* Ez a tízes többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -dzsú-ról -dzsuccsó vagy -dzsukkei-re.
** Ez a százas többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -ku-ról -kkei-re.

A nagy számoknál a különböző elemeket összevonják, hogy hosszú számokból a kisebbeket alkossanak, valamint a nulla is csak „rejtetten” van jelen.

szám kandzsi olvasat
11 十一 dzsú icsi
17 十七 dzsú nana, dzsú sicsi
151 百五十一 hjaku go-dzsú icsi
302 三百二 szan-bjaku ni
469 四百六十九 jon-hjaku roku-dzsú kjú
2025 二千二十五 ni-szen ni-dzsú go

A 10 hatványai

[szerkesztés]

Nagy számok

[szerkesztés]

A japán számok - a kínai hagyományokat követve - tízezresével vannak csoportosítva.

Számok 104 108 1012 1016 1020 1024 1028 1032 1036 1040 1044 1048 1052 vagy 1056 1056 vagy 1064 1060 vagy 1072 1064 vagy 1080 1068 vagy 1088
Kandzsi 𥝱, 秭 恒河沙 阿僧祇 那由他/那由多 不可思議 無量大数
Olvasat man oku csó kei gai dzso, si dzsó kan szei zai goku gógasa asógi najuta fukasigi murjótaisú

A Dzsinkókinak, Japán legrégebbi matematikai szövegének, is több variációja van. Az első kiadás 1627-ben jelent meg. Sok hibát tartalmazott, melyeknek legtöbbje az 1631-es kiadásban ki lett javítva. 1634-ben újra kiadták, további szabályokat megváltoztatva.

Például: (a számjegyek négyesével való csoportosítása)

  • 1 0000 一万 (icsi-man)
  • 983 6703 九百八十三万 六千七百三 (kjú-hjaku hacsi-dzsú szan man, roku-szen nana-hjaku szan)
  • 20 3652 1801 二十億 三千六百五十二万 千八百一 (ni-dzsú oku, szan-zen rop-pjaku go-dzsú ni-mán, szen hap-pyaku icsii')

A hindu-arab számok hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben (10000-nél kisebb számok esetén). Pl.: 2,500万 = 25,000,000

A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 (Ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzit használják.) Olvasáskor a nulla 'tobi' (飛び) vagy tonde (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: jon-szen tobi ni vagy jon-szen tonde is használható a jon-szen ni helyett.

Tizedes törtek

[szerkesztés]

A japán nyelvben a tizedes számok rendszerének két fajtája van. Ezek a rendszerek ma már csak néhány esetben használatosak, mint például a baseball játékosok lövő- és erőátlagánál, a csapatok százalékos nyerési esélyénél, néhány köznyelvi kifejezésnél (pl.: „五分五分の勝負 "50-50% esély"), valamint amikor kedvezményekről és arányokról beszélünk.

Az egyik rendszer:

Számok 10−1 10−2 10−3 10−4 10−5 10−6 10−7 10−8 10−9 10−10
Kanji
Olvasat bu rin si kocu bi szen sa dzsin ai

Ezt a rendszert általában a hagyományos Japán mértékegységrendszerrel együtt alkalmazzák. Sok név az „ahogy van” kifejezésnek felel meg, ezzel reprezentálva a saku tizedeseit.

A másik rendszer, amit kedvezmények és arányok esetében használnak, egy úgynevezett „leváltás” módszerrel együtt jelenik meg, ahol a bu egyszáz lesz (és így tovább), valamint a tizedes mértékegysége a wari lesz.

Számok 10−1 10−2 10−3 10−4 10−5
Kanji
Olvasat wari bu rin si

Ez gyakran jelenik meg áraknál, például:

  • 一割五分引き (icsi-wari go-bu biki): 15% kedvezmény
  • 打率三割八分九厘 (daricu szan-wari hacsi-bu kjú-rin): lövő átlag:389

A wari kivételével ezek ritkán jelennek meg a mindennapi életben. A tizedes számok vagy kandzsival vannak írva (függőlegesen) vagy hindu-arab számokkal (vízszintesen), a tizedes számok funkciójától függően. A 42,195 km: 四十二・一九五 キロメートル példa esetében a „tízesek ereje” részesül előnyben, míg egy másik példában: 50,04%: 五〇・〇四 パーセント, a mértani értékrendszer szabályai érvényesülnek. Mindkét esetben az olvasás a hagyományos japán rendszert követi. (jon-dzsú ni-ten icsi-kjú go kiromētoru = 42,195 km; go dzsu-tten rei-jon pāsento= 50,04%)

Formális számok

[szerkesztés]

Akárcsak a kínaiban, a japán nyelvben is létezik a kandzsiknak egy olyan elkülönített része, melyek csak számok írása esetén fordulnak elő. Ezek a dáidzsik (大字), melyeket jogi és pénzügyi dokumentumoknál használnak, megakadályozva, hogy illetéktelen személyek megváltoztassák a számokat. Például, hogy egyből kettőt csináljon, vagy kettőből hármat. A japán formális számok megegyeznek a kínai formális számokkal, egy-két változtatástól eltekintve. Ma már a formális számok közül csak az egyet, a kettőt, a háromat és a tízet használják jogi dokumentumoknál (mivel a számok 4-től 9-ig megegyeznek a mindennapokban használtakkal, valamint a 100, 1000 és 10000 is ugyanaz). Ezek azok számok, melyeknek a formáját meg lehet változtatni, hogy magasabb értékeket kapjunk (az 1-ről és 2-ről már volt szó, a 3-at meg lehet változtatni úgy, hogy 5 legyen, a 10-et úgy, hogy 1000). Néhány esetben az 1-es szám félreérthetetlenül így van írva: 壱百壱拾 (110) ellentétben a 百十 jelöléssel.

Szám Általános Formális
Mai használat Régies használat
1
2
3
4
5
6
7 柒, 漆
8
9
10
100
1000 阡, 仟
10000 万, 萬

A mai japán 1000, 2000, 5000 és 10000 jenes bankjegyeken tiszteletből a formális számok szerepelnek. (千, 弐千, 五千 és 壱万)

Számok a régi japán nyelvben

[szerkesztés]

A japán nyelv - akárcsak a többi nyelv - fejlődik, új szavak keletkeznek, a régiek feledésbe merülnek. Például van pár olyan számnév, melyek ma már egyáltalán nem (vagy csak nagyon ritkán) használatosak.

Szám Olvasat Példák Jegyzet
1 hi1to2 hi1to2ka (1 nap), hi1to2to2sze (1 év)  
2 futa futajo1 (2 éjszaka)  
3 mi1 mi1szo1 (30)  
4 jo2 jo2so1 (40), jo2tari (4 ember)  
5 icu icuto2sze (5 év)  
6 mu mucuma (6 karom)  
7 nana nanasze (zuhatagok) Gyakran jelenti a „sok” szót.
8 ja jakumo1 (felhők) Gyakran jelenti a „sok” szót.
9 ko2ko2no2 ko2ko2no2hasira (9 nemes/isten)  
10 to2/ to2wo to2woka (10 nap)  
10 so1 mi1szo1 (30), jo2szo1 (40), muszo1 (60), jaszo (80) Csak összetett szavaknál.
20 hata hatacsi (20), hatatari (20 ember), hatato2sze (20 év)  
50 i ika (50 nap)  
100 ho iho (500), ihoto2sze (500 év), ihojo2 (500 éjszaka), jaho (800), mi1ho (300), muho (600), ko2ko2no2ho (900) Többszörös százasoknál és vegyes számoknál használatos. Gyakran jelenti a "sok” szót.
100 mo1mo1 mo1mo1ka (több nap) A nem többszörös százasokra és magára, a "100" –as számra használják. Gyakran megjelenik a „sok” jelentéseként.
1000 csi csito2sze (1000 év, sok év) Gyakran használják a „sok” jelentéseként.

Kézzel való számolás

[szerkesztés]

A kézzel való számolás rendszerét két nagy csoportra lehet bontani: amikor magunknak számolunk, és amikor másoknak. A számolás kezdetekor a tenyér nyitva van, majd ahogy haladunk előre úgy hajlítjuk be az ujjainkat – először a hüvelykujjat -, míg az „ötöt” a zárt öklünk fogja jelezni. Hogy eljussunk a tízig, ugyanezt a procedúrát folytatjuk, csak fordítva. Vagyis a hatnál felemeljük a kisujjunkat (akárcsak a négynél), és így haladva a tízet a nyitott tenyerünk fogja jelenteni. Mivel ez a fajta számolás eléggé kétértelmű, ezért ezzel a módszerrel a japánok csak "magukban" számolnak. Amikor másoknak mutatják a számokat, akkor a tenyerük zárva van, az egynél felemelik a mutató ujjukat, kettőnél a középső ujjat, háromnál a gyűrűst, négynél a kisujjat, végül az ötnél a hüvelykujjat. Az ötnél nagyobb számokat úgy mutatják, hogy az egyik tenyerük nyitva van (ez az öt jele), és a többi ujjukat a tenyérük elé helyezik. Például a hat: nyitott tenyér + mutató ujj a tenyér előtt. A tíznél mindkét tenyerük nyitva van.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese numerals című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]