Ugrás a tartalomhoz

Siskóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siskóc (Šiškovce)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségCerna
Jogállásfalu
Irányítószám32272
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség693 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság82 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 11′ 53″, k. h. 18° 39′ 00″45.198000°N 18.650000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 53″, k. h. 18° 39′ 00″45.198000°N 18.650000°E
SablonWikidataSegítség

Siskóc (horvátul: Šiškovci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Cernához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Vukovártól légvonalban 32, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, a Bigy két partján fekszik.

Történet

[szerkesztés]

A középkori Siskóc első írásos említése 1467-ben „Syskocz” alakban történt Újlaki Miklós macsói bánnak abban az oklevelében, melyben özvegy Kórógyi Jánosné elörökíti a valkómegyei Ivánkaszentgyörgy várát és annak tartozékait Rozgonyi Jánosnak.[2] Az ivánkaszentgyörgyi várkastélyhoz tartozott.[3] Nevét feltehetően a nádfélék régi népies nevéről (siska) kapta, de a szónak több értelmezése is van.[4]

A térséget a török 1526-ban Valkóvár eleste után szállta meg és 1687-ig török uralom alatt állt. 1715-ben az egyházlátogatás 40 házat és fából épített templomot említ a településen. 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.

Az első katonai felmérés térképén „Siskovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sisskovcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Siskovcze” néven 76 házzal, 369 katolikus és 40 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] 1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben Siskócot is a polgári Horvátországhoz csatolták.

1857-ben 333, 1910-ben 646 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 21%-a egyéb, 2%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941–1945 között a Független Horvát Államhoz tartozott, majd ismét Jugoszlávia fennhatósága alá került. A múltban a lakói számára nagy problémát jelentett a rossz közúti összeköttetés a községközponttal. A látszólag kicsi 3,5 km óriásivá vált ősszel és tavasszal, mert a heves esőzések és az olvadó hó után az út sártengerré vált. Rossz időben sokszor a Biđen vitorláshajókkal szállították a helyi lakosokat. A múlt század hatvanas éveinek elején végre szilárd burkolatú út épült a két falu között, amely megoldotta ezt a problémát. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 804 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
333 375 374 485 541 646 525 541 408 467 558 643 636 625 841 804

Gazdaság

[szerkesztés]

A településen a mezőgazdaság, a halászat, a kézművesség és a szolgáltatóipar képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Anna és Szent Joakim tiszteletére szentelt római katolikus temploma a cernai plébánia filiája. Az első templom 1715-ben fából épült a mai temető helyén. 1854-ben épült fel a mai templom immár szilárd anyagból, téglából. 1954-ben a tornyot bádoggal fedték, azóta sok felújítást végeztek az épületen. Minthogy a hívők száma növekedett, egy nagyobb sekrestyét is építettek.

Kultúra

[szerkesztés]

A KUD „Slavko Janković” kulturális és művészeti egyesületet 1972-ben a „Seljačka sloga” helyi csoportjaként alapították. 1974-ben Slavko Janković neves népzenész nevét vette fel. Az egyesület működése alatt szinte minden folklórfesztiválon és rendezvényen részt vett egész Szlavóniában és jelen volt a Zágráb Folklórfesztiválokon is. Folklórcsoportjának és tamburazenekarának ma mintegy 40 aktív tagja van.

Oktatás

[szerkesztés]

A helyi iskola 1831-ben kezdte meg működését, első tanítója Marko Jemrić volt. 1958 óta a Šiškovci iskola négyosztályos, és a cernai iskola része, míg az 5. és 8. osztályos diákok Cernára járnak iskolába. 2006-ban új iskolaépületet építettek a faluban.

Az NK Budućnost Šiškovci labdarúgóklubot 1966-ban alapították. A csapat jelenleg a megyei 1. ligában szerepel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]