Ugrás a tartalomhoz

Ungtarnóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ungtarnóc (Тарнівці)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségKincseshomok község
Rangfalu
Alapítás éve1560
Irányítószám89420
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség229,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1,54 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 16″, k. h. 22° 13′ 15″48.587778°N 22.220833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 16″, k. h. 22° 13′ 15″48.587778°N 22.220833°E
Ungtarnóc (Kárpátalja)
Ungtarnóc
Ungtarnóc
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungtarnóc témájú médiaállományokat.

Ungtarnóc (ukránul: Тарнівці) falu Ukrajnában Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ungtarnóc Ungvártól 8 kilométerre délnyugati irányban, az Ung bal partján terül el. Közeli települések: Botfalva, Sislóc, Bátfa, Palló, Gálocs, Őrdarma.

Nevének eredete

[szerkesztés]

„… Az elsődleges Tarnóc helynév szláv eredetű… Töve az ószláv (Tornb »tövis«, tüske, kökény”

Története

[szerkesztés]

A krónikák első ízben az 1300-as évek elején említették, mint lakott helyet. Első birtokosai a községnek nevet adó Tarnócziak voltak. Később adomány útján a Bukóczi család bírt itt részekkel. 1554-ben egy egész porta népessége kihalt pestisben. 1599-ben 21 lakóházát adóztatták. 1696-ban 16 magyar családfőt írtak össze. 1720-ban nyolc jobbágyháztartása közül hat magyar volt, ekkoriban Csernek Pál és György a voltak település földesurai. 1828-ban 36 házból állt a falu 302 lakossal. 1848 előtt a híres Mikszáth-regényből (Különös házasság) ismert Bernáth Zsigmondnak volt itt birodalma. 1910-ben már 412 lelket számlált a falu, rá tíz évre, az első világháborút követően valamivel kevesebbet, 367-et. A második világháború előtti időkben 450-en éltek itt, akik néhány szlovák és ruszin családon kívül valamennyien magyarok voltak.

1944 őszén a bevonuló szovjet katonák közel félszáz helybéli férfit hurcoltak el a lágerekbe.

2020-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Sislóc és Botfalva.

Népesség

[szerkesztés]
  • 1869 – 393 fő
  • 1890 – 350 fő
  • 1910 – 412 fő
  • 1940 – 464 fő
  • 1944 – 411 fő
  • 1969 – 557 fő
  • 1989 – 849 fő, magyar 467 fő
  • 1991 – 870 fő, magyar 445 fő
  • 2001 – 853 fő, magyar 354 fő – 41,5%, ukrán 57%

Gazdasága

[szerkesztés]

A Konnik farmergazdaság jelenleg több mint száz munkást foglalkoztat. A helybéliek a háztájiban nem csak önellátásra termelnek, a környékbeli földekről lekerülő termés jelentős része – főként burgonya és gyümölcs – az ungvári piacra kerül. A tejtermékek egy része szintén a városba kerül eladásra.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Mai református templomát a gyülekezet 1830-ban kezdte el építeni, melyet csak 1875-ben tudtak befejezni. A templomnak 1905-ig két harangja volt. Az írások tanúsága szerint a kisebbiken a következő felirat volt olvasható: Jezus Nazaremus Rex Judeorum, 1625. 1905-ben az új harangok vásárlásakor a régieket odaadták a harangöntőnek. Az egykori itteni földbirtokos, Buttler János nevét Mikszáth Kálmán „Különös házasság” c. regénye tette a nagyközönség számára ismertté. A Buttler-kastély ugyan az Őrdarma melletti Bozos tanyán épült fel, ám a grófnak kiterjedt uradalma volt Ungtarnócon is. A Buttler család – erről is megemlékeznek a krónikák – igen bőkezűen támogatta a környék református gyülekezeteit.

A község római és görögkatolikus templomát néhány évvel ezelőtt szentelték fel.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]