Ugrás a tartalomhoz

Vajk (város)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajk (Վայք)
Vajk látképe a sportpályával
Vajk látképe a sportpályával
Közigazgatás
Ország Örményország
Jogállásváros
Alapítás éve1828
Irányítószám3801
Népesség
Teljes népesség4700 fő (2016)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1300 m
Terület3,0 km²
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′39.683333°N 45.466667°EKoordináták: é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′39.683333°N 45.466667°E
Vajk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vajk (örményül: Վայք) település Örményországban, Vajoc Dzor tartományban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vajk a fővárostól, Jerevántól 140 km-re délre, a Goris felé vezető út mentén fekvő település. Vajoc Dzor tartomány központjától, Jehegnadzortól közúton 20 km-re délkeletre található.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A bánatot jelentő Vajk név a történelmi Szjunik tartomány Vajoc Dzor régiójának nevéből ered, melynek jelentése bánat völgye.

Történelem

[szerkesztés]
Szent Trdat-templom

Vajk területe az ókori Armenia Magna Szjunik tartományának Vajoc Dzor kantonjához tartozott; a tartományt a Szúnia-dinasztia irányította.

A 16. század elején Kelet-Örményország szafavida perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe a jereváni bejler-bej területe volt, majd később a Jereváni Kánság részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajoc Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakran vált csatatérré a török és az iráni törzsek támadó csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemlék és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nahicseváni Kánság részévé vált.

Az 1826–28-as orosz–perzsa háborút követően 1828-ban az Orosz Birodalom és Perzsia között aláírt turkmencsaji szerződés eredményeként Kelet-Örményország számos területe – beleértve Vajoc Dzort is – az Orosz Birodalom részévé vált. 1828–30 között Salmas és Khoy iráni városokból sok örmény család telepedett le Kelet-Örményországban, különösen azokon a területeken, amelyek később, 1840-ben a Jereváni Kormányzóság részévé váltak. Az örmény telepesek első hulláma Vajoc Dzor régióba érkezett, 1828-29-ben megalakítva Soylan kis vidéki közösségét a mai Vajk területén. 1870-ben a település a Jereváni Kormányzóság újonnan alapított Sharur-Daralagezsky ujezdjének részévé vált.

Örményország 1918 és 1920 közötti rövid ideig tartó függetlensége után a régió a szovjet uralom elleni ellenállás egyik fő központjává és 1921-ben Garegin Nzhdeh vezetésével a hivatalosan el nem ismert Hegyvidéki Örményország részévé vált.

Soylan 1931-ben lett az újonnan alakult Azizbekov rajon központja. 1956-ban városi típusú település státuszt kapott, és Azizbekovnak nevezték át Mesadi Azizbekov tiszteletére. 1973-ban nyílt meg a Jermuk ásványvízgyár fióktelepe Azizbekovban.

Azizbekovot 1990. november 23-án Vajknak nevezték át. 1995-ben a település az újonnan elfogadott közigazgatási reformok szerint városi jogállást kapott Vajoc Dzor tartományban.

Földrajza

[szerkesztés]

Vajk 1300 m tengerszint feletti magasságban fekszik az Arpa folyó bal partján, északnyugatról a Yeghegis-hegységgel, délről a Vajk-hegységgel körülvéve.

A várost hideg és havas telek, valamint enyhe hideg nyarak jellemzik.

Demográfia

[szerkesztés]

Vajkot nagyrészt az örmény apostoli ortodox egyházhoz tartozó etnikai örmények lakják. A vajki gyülekezet szabályozó testülete a Jehegnadzorban található Vajoc Dzor egyházmegye.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Szent Trdat-templom

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vayk című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]