Ugrás a tartalomhoz

Vita:Maghasadás

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: d.i.l. (vita), értékelés dátuma: 2008. április 14.
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Tartalmi javaslat

[szerkesztés]

Azért nem írtam bele, mert nem lenne rossz előtte ellenőrizni és formázni.

Két fajtáját ismerjük. Az egyik a spontán hasadás, ami egy radioaktív bomlási mechanizmus. Ekkor külső behatás nélkül kettéválik az atommag. A másik az indukált hasadás, amikor egy neuron befogása után egy instabil, vagy metastabil atommag jön létre, ami azután rövid felezési idővel spontán hasad. pl.: U-235+n -> U-236m (lambda=121 ns) -> vegyes bomlástermékek + átlagosan 2,6 neutron

Valdez vita 2009. április 17., 19:15 (CEST)Válasz

Felfedezése

[szerkesztés]

Javaslom a cikket a felfedezés történetével kiegészíteni. Szabozoltantamas vita 2010. július 17., 15:58 (CEST)Válasz

Késő vagy késleltetett neutronok, esetleg későneutronok?

[szerkesztés]

Szerintem a magyar szakemberek a "késő neutron" forma mellett tették le a voksukat a "delayed neutron" fordításaként. Sólyom Jenő Magyar fizikai helyesírási szótárában is (csak) ez a forma szerepel, én azt javasolnám, hogy az egész cikkben inkább kizárólag ez a forma szerepeljen.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Tif (vitalap | szerkesztései) 2021. február 7., 14:25

Átjavítom tartalmi segélyre, a terminológia nem igazán helyesírási kérdés. Nekem határozottan a késleltetett neutron megnevezés ismerős, de valóban úgy tűnik, hogy (ma már?) a késő neutron a gyakoribb. Valószínűleg több cikkben is előfordulhat egyik vagy másik megnevezés, ezeket majd egységesíteni kell mindenhol. Szaszicska vita 2021. február 7., 20:17 (CET)Válasz