Ugrás a tartalomhoz

Béka-tó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béka-tó
A Béka-tó
A Béka-tó
Ország(ok) Magyarország
HelyBudai-hegység
Hosszúság0.008 km
Szélesség0.004 km
Tszf. magasság445 m
TelepülésekBudapest
Elhelyezkedése
Béka-tó (Budapest)
Béka-tó
Béka-tó
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 59″, k. h. 18° 57′ 20″47.516500°N 18.955639°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 59″, k. h. 18° 57′ 20″47.516500°N 18.955639°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Béka-tó a Budai-hegységnek a legnagyobb felületű, természetes eredetű, felszíni tava. A kis erdei tavacska a János-hegy délnyugati oldalában, a libegő felső állomásától a Gyermekvasút János-hegy állomásához vezető sétaút mentén.

Leírása

[szerkesztés]

A tó létezése különlegesnek mondható, mivel a Budai-hegység javarészt meszes kőzetekből áll, amikben ritkák az állóvizek. Megmaradását annak köszönheti, hogy a medrében sok az agyag, ami nem engedi elszivárogni a vizet.

A tóban élnek, a névadó békákon kívül, pettyes gőték, többféle vízicsiga és sok rovar is. A Normafánál látható szitakötők is ebben a tóban töltötték lárvakorukat, és ide is térnek vissza petéket lerakni.

A 20. század 50-es éveiben még több, a Béka-tóhoz hasonló, tengerszem-szerű tavacska volt a Budai-hegyekben. Ilyen volt az Istenszeme-tó, a Disznófő-forrás alatti névtelen tavacska. A budai hegység 1960 körül végrehajtott csatornázásával ezeket a tavakat tápláló forrásokat: Istenszeme-forrást, Disznófő-forrást, de más forrásokat is, például a Csermely-forrást is közvetlenül vezették be a csatornahálózatba. Ezzel visszafordíthatatlan kárt okoztak a Budai-hegység élővilágának.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 124. o. ISBN 963-05-6410-6  

Külső hivatkozás

[szerkesztés]