Ugrás a tartalomhoz

Egyed László (geofizikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyed László
Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-33
Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-33
Született1914. február 12.
Fogaras
Elhunyt1970. július 11. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásageofizikus,
pedagógus
KitüntetéseiKossuth-díj (1957)
SírhelyeFarkasréti temető (6/1-1-33)
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyed László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Kövesligethy Radó és Egyed László emléktáblája

Egyed László (Fogaras, 1914. február 12.Budapest, 1970. július 11.) Kossuth-díjas (1957) geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1960), majd rendes (1970) tagja, az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) dékánja, valamint Geofizikai Tanszékének vezetője volt.

Munkássága

[szerkesztés]

Több mint 100 cikket publikált, valamint ő írta 1956-ban A Föld fizikája című könyvet. Christoph Hilgenberggel, Samuel Warren Carey–vel és Pascal Jordannal együtt a földtágulási elmélet híve volt, mely a globális lemeztektonika-elmélet kiegészítő modellje. Munkásságának zömét az erre vonatkozó kutatások tették ki. Egyed a Föld tágulását évente 1 mm-re tette (500 km a kambrium óta). A gravitációs állandó csökkenésére vonatkozó elméletét számos konferencián ismertette. Beválasztották a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság, a COSPAR héttagú elnökségébe. Magyarországon új, korszerű szeizmológiai obszervatóriumok hálózatát hozta létre és elindította a hazai paleomágneses kutatásokat.

Másik közismert elmélete a Föld vasmagos modelljének alternatívája. A Goldschmidt-féle vasmagos modellben a Föld erősen rétegzett, a mélységi övezetek összetételükben is elkülönülnek egymástól. Az Egyed-féle vasmag nélküli modell nagyjából homogén összetételű Földet feltételez. Jelenleg a vasmagos modell az általánosan elfogadott, azonban minden olyan jelenséget, amelynek megoldására Goldschmitt a vasmagos modellt alkalmazta, a vasmag nélküli modell is magyaráz. Így például a Föld mágneses mezejének létére nem kell vasból álló magot feltételezni, mivel az Egyed-féle modellben a magot elfajult plazmaállapotú, mozgó anyag alkotja, amely dinamóelven szintén generál mágneses mezőt. A Föld átlagsűrűségének magyarázásához sem szükséges az egyre nagyobb sűrűségű rétegek feltevése, mivel a nagy nyomás alatt összepréselődő anyag szintén a kívánt eredményhez vezet. Emellett a vasmagos modell nem képes magyarázni azt a körülményt, hogy ha a Föld belsejében konvekciós áramlatok vannak, miért nem keverednek a rétegek.

Művei (válogatás)

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a László Egyed című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.