Ugrás a tartalomhoz

Ellenkultúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy punk újságot olvas a bécsi metrón

Az ellenkultúra az aktuálisan fennálló társadalmi berendezkedéssel szembeforduló olyan szubkultúra (kulturális irányzat), mely – a rendszerrel történő szembefordulásából kifolyólag – mindig hordoz magában politikai felhangot is. Célja az aktuális rendszernél – saját belátása szerint – jobb rendszer kiépítése, vagy a fennálló jobbítása, javítása, igazságosabbá tétele.

Története

[szerkesztés]

Az ellenkultúrák leginkább a 1920. században váltak igazán meghatározó mozgalmakká. Az első ilyen igazán meghatározó, ellenkultúrának nevezhető mozgalom a 19. század közepe-vége felé megszületett munkásmozgalom volt, mely hamar összefonódott a kommunizmussal, illetve a többi baloldali, főként radikális politikai ideológiával.

A kifejezést először John Milton Yinger amerikai szociológus használta egy 1960-as elemzésében.[1] Az ellenkultúrát gyakorta keverik, vagy – helytelenül – szinonimaként használják a szubkultúra szóval, mely azonban nem hordoz magában politikai töltetet.

A már említett munkásmozgalom mellett ahhoz hasonló „általános” (mint a afroamerikai polgárjogi mozgalom, vagy a szexuális forradalom), illetve attól eltérően egyes generációkhoz kapcsolható (mint a beatnemzedék, vagy a hippi mozgalom) ellenkultúrák is léteztek, léteznek. Utóbbiak az adott generációval együtt fakulnak, múlnak el.

Források

[szerkesztés]
  • Taylor, R. L.: Subcultures and Countercultures. In: The Encyclopedia of Language and Linguistics. Volume 8. Editor-in-Chief R. E. Asher. Coordinating Editor J. M. Y. Simpson. Oxford–New York–Seoul–Tokyo, Pergamon Press, 1994. 4385–90 (magyar fordítás 3 részben: 1, 2[halott link], 3)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. John Milton Yinger: Contraculture and subculture, 1960, American Sociological Review, 25: 625–35

Irodalom

[szerkesztés]
  • John Milton Yinger: Countercultures, 1982, Free Press, New York
  • Ken Goffman: Counterculture Through the Ages, 2004, Villard Books, ISBN 0-375-50758-2
  • Joseph Heath és Andrew Potter: Nation of Rebels: Why Counterculture Became Consumer Culture, 2004, Collins Books, ISBN 0-06-074586-X
  • Theodore Roszak:The Making of a Counter Culture, 1969 Garden City, N.Y., Doubleday, ISBN 9780520201224
  • Bíró Dávid: Ellenkultúra Amerikában : Tények, szociológiai értékelések, 1987, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, ISBN 963-281-745-1 [1]
  • Bíró Dávid: „Az ellenkultúra ideológusai” In: Szociológia, 1980/3-4
  • Ungvári Tamás: A rock mesterei. Az ellenkultúra kulturtörténete; Zeneműkiadó, Bp., 1974
  • Theodore Roszak: Ellenkultúra születik. Gondolatok a technokratikus társadalomról és ifjú ellenzékéről, 1-2.; Népművelési Intézet, Bp., 1980
  • Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években; 2. jav. kiad.; Noran, Bp., 2004
  • Szőnyei Tamás: Nyilván tartottak. Titkos szolgák a magyar rock körül, 1960–1990; Magyar Narancs–Tihany-Rév Bp., 2005
  • Markó György: A Kalef. A Moszkva téri galeri, 1964–1965; H&T, Bp., 2005 (Állambiztonság, ügynökök, akták)
  • Havasréti József: Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban; Typotex, Bp., 2006 (Kommunikációkutatás)
  • 68 kísértése. Írások az ellenkultúráról és örökségéről; szerk. Barcsi Tamás, Szabó Gábor; Jószöveg Műhely, Bp., 2008
  • Norbert Frei: 1968. Diáklázadások és globális tiltakozás; ford. Győri László; Corvina, Bp., 2008
  • Horváth Sándor: Kádár gyermekei. Ifjúsági lázadás a hatvanas években; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2009
  • 1968: Kelet-Európa és a világ; szerk. Bartha Eszter, Krausz Tamás; L’Harmattan–ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Bp., 2009 (Kelet-európai tanulmányok)
  • Barcsi Tamás: A kivonulás mint lázadás. A kultúrától az ellenkultúráig, avagy a megtalált szabadság; Publikon, Pécs, 2012
  • Magyar hippik. A hippi mozgalom és az underground művészet. Válogatás az 1960-as és 1970-es évek underground műveiből és korabeli felvételekből. kArton Galéria, 2014. február 7 – 2014. március 28.; kiállításrend. Zombori Mónika, szerk. Benkő Zsuzsanna, fotóvál. Mezey András; kArton, Bp., 2014
  • Szummer Csaba: Pszichedelikumok és spiritualitás; KRE–L’Harmattan, Bp., 2015 (Károli könyvek. Monográfia)
  • Műfajok, stílusok, szubkultúrák. Tanulmányok a magyar populáris zenéről; szerk. Ignácz Ádám; Rózsavölgyi, Bp., 2015
  • Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben. Marginalitástörténeti vázlatok; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2016 (Tiszatáj könyvek)
  • Pokoli aranykor. New wave koncertplakátok a '80-as évekből. Bp. Szabó György és Szőnyei Tamás gyűjteményeiből; szerk. Rieder Gábor; Kieselbach, Bp., 2017 + CD
  • Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban. Gyűjtemények története; szerk. Apor Péter; MTA BTK TTI, Bp., 2018 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
  • Kürti Emese: Glissando és húrtépés. Kortárs zene és neoavantgárd művészet az underground magánterekben, 1958–1970; L’Harmattan–Kossuth Klub, Bp., 2018 (Határesetek)
  • Célkeresztben a zene. Újhullámos plakátok az állambiztonsági dokumentumok tükrében; szerk. Szőnyei Tamás; ÁBTL, Bp., 2018
  • Koszits Attila: Pécs underground '80. Ellenkultúra, progresszív és avangard tendenciák; To Hungary Kft., Pécs, 2020
  • Takács Tibor: Botrányt akarunk! Rágalmak a CPg és a magyar punkmozgalom ellen; Jaffa, Bp., 2021 (Modern magyar történelem)