Ugrás a tartalomhoz

Körössebes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körössebes (Sebiș)
Körössebes görögkeleti fatemploma
Körössebes görögkeleti fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségDragánfalva
Rangfalu
KözségközpontDragánfalva (Drăgănești)
Irányítószám417257
SIRUTA-kód29314
Népesség
Népesség290 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 09″, k. h. 22° 25′ 56″46.619078°N 22.432284°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 09″, k. h. 22° 25′ 56″46.619078°N 22.432284°E
SablonWikidataSegítség

Körössebes (Sebiș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bihar-hegység alatt, Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös menti út jobb oldalán, Dragánfalva, Cigányosd és Bontesd közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Körössebes, Sebes nevét 1552-ben említette először oklevél Nagyhsebes néven.

1692-ben Sebes, Nagy Sebes, 1808-ban Sebes, Sebris, 1913-ban Körössebes néven írták. Sebes. Sebes, a Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös mellett fekvő kisközség, gör. keleti vallásu, oláh lakosokkal. Házainak száma 68, lakosaié 379. Postája, távírója és vasúti állomása Belényes.

A 19. század első felében a görögkatolikus püspök birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, 511 óhitü lakossal, anyatemplommal, patakkal. Urbéri szántó 226, rét 64, legelő 64 hold; erdő nincs. Birja a váradi görög püspök.

1910-ben 472 lakosából 6 magyar, 466 román volt. Ebből 465 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
A fatemplom faragott bejárata

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]