Ugrás a tartalomhoz

Katód

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elemi réz katóddal ellátott galvánelem cellája. A vizes fázisban oldott réz-szulfát van jelen

A katód fizikai fogalom. Valamely elektromos eszköz (így például elektroncső, ívkisüléses fényforrás) negatív elektródja. A katód általában az elektromosságot gerjesztő készülékek negatív pólusa. Elektrolízisnél a telep negatív sarkával közlekedő áramvezetőnek az a része, amely az elektrolízisnek alávetett folyadékba merül.[1] Elektrolitokban a kationok a katód felé vándorolnak.[2]

A katód (κάθοδος) görög szó, azt jelenti: lefelé vivő út. Michael Faraday-től származik az elnevezés, aki az elektrolízissel kapcsolatos elnevezések kérdésében barátjához, William Whewell(en) történészhez fordult.[3]

Fajtái

[szerkesztés]

Az izzókatód

[szerkesztés]

Az elektroncsövek legnagyobbrészt izzókatódot tartalmaznak, amely termikus emisszió által szolgáltatja az elektroncső működéséhez szükséges katód elektronokat

A hidegkatódos elektroncső

[szerkesztés]

Az elektroncsövek másik csoportja a hidegkatódos elektroncső, melyben az elektronokat hideg emisszió (téremisszió) hozza ki a katód felszínére. Közvetlen izzításnál csak egyenáram használható, a közvetett katódoknál, amely egy kerámiahengerre felvitt elektronokat kibocsátó réteget tartalmazza, váltakozó feszültséggel is lehet a katódot hevíteni. Tranzisztoroknál a katódnak megfelelő elem az emitter, de ez nem igényel hevítést.

A fotokatód

[szerkesztés]

Katód fotocellákban és katód fotoelektromos sokszorozókban fotokatód van.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pallas
  2. MNL
  3. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 18. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]