Ugrás a tartalomhoz

Keleti platán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keleti platán
Koronája és törzse, idővel hatalmasra nőnek
Koronája és törzse, idővel hatalmasra nőnek
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Próteavirágúak (Proteales)
Család: Platánfélék (Platanaceae)
Nemzetség: Platán (Platanus)
L. (1753)
Faj: P. orientalis
Tudományos név
Platanus orientalis
L.
Szinonimák
  • Platanus algeriensis K.Koch
  • Platanus cretica Dode
  • Platanus insularis Kotschy ex Koehne
  • Platanus laciniata K.Koch
  • Platanus macrophylla Cree ex W.H.Baxter
  • Platanus nana K.Koch
  • Platanus orientalior Dode
  • Platanus orientalis var. elongata Aiton
  • Platanus orientalis var. undulata Aiton
  • Platanus palmata Moench
  • Platanus pyramidalis Bolle ex Koehne
  • Platanus reuteri K.Koch
  • Platanus umbraculifera K.Koch
  • Platanus undulata Steud.
  • Platanus vitifolia Spach ex Dippel
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keleti platán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti platán témájú médiaállományokat és Keleti platán témájú kategóriát.

A keleti platán (Platanus orientalis) a próteavirágúak (Proteales) rendjébe, ezen belül a platánfélék (Platanaceae) családjába tartozó faj.[1]

A Platanus növénynemzetség típusfaja.

Származása, előfordulása

[szerkesztés]

Olaszországtól egészen Iránig őshonos. Egyes források szerint eredetileg az Ibériai-félszigettől a Himalájáig volt megtalálható, de mivel nagyon régóta ültetik, eredeti elterjedését nehéz meghatározni.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Nagy, lombhullató faj, mely 30 méteresre vagy ennél magasabbra is megnőhet. Koronája hatalmasra kiszélesedik.[2] Az ujjas levelei juharszerűek. Kérge általában hámló és sima, de vannak olyan példányok is, melyeknek a kérge vastag és durva tapintású. Virágai és termései 2-6 darabból álló fürtöket alkotnak. A termést tüskék védik. A magoknak „ejtőernyőjük” van.

A szabad természetben megjelenése igen változatos; ehhez hozzájárul kereszteződése más platánfajokkal; a leggyakoribb hibrid tudományos neve: Platanus × hispanica. A közönséges platán a keleti platán és az Észak-Amerikából származó nyugati platán (Platanus occidentialis) hibridje.[3]

Életmódja, termőhelye

[szerkesztés]

Természetes élőhelye a folyók környéke, ahol területét az éger- (Alnus), a fűz- (Salix) és a nyárfa (Populus) fajokkal osztja meg. A vizektől távolabb, a szárazabb talajokon is megél. Hosszú életű; a legöregebb példányok Kosz szigetén és a Boszporusz közelében körülbelül kétezer évesek. A mérsékelt övben érzi jól magát; a meleg nyári napokat kedveli.

Felhasználása

[szerkesztés]

Mivel levelei szélesek és lombkoronája hatalmasra is megnő, igen kedvelt a parkokban, ahol árnyékot tart. Fájából bútort gyártanak.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BSBI List 2007 (xls). Botanical Society of Britain and Ireland. [2015. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 17.)
  2. RHS A-Z encyclopedia of garden plants. United Kingdom: Dorling Kindersley, 1136. o. (2008). ISBN 1405332964 
  3. Rushforth, K.. Trees of Britain and Europe. Harper Collins (1999). ISBN 0-00-220013-9 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Platanus orientalis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]