Ugrás a tartalomhoz

Mezőkeszü

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőkeszü (Chesău)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségMócs
Rangfalu
KözségközpontMócs
Irányítószám407422
SIRUTA-kód58650
Népesség
Népesség313 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság285 (2011)[1]
Népsűrűség4,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület74 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 07″, k. h. 24° 00′ 37″46.818718°N 24.010195°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 07″, k. h. 24° 00′ 37″46.818718°N 24.010195°E
Mezőkeszü weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeszü témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mezőkeszü (románul: Chesău) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Kolozsvártól 42 km-re keletre, Mócs, Magyarpalatka és Mezőgyéres közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Nevét 1312-ben Kezw néven említették először (Dl. 30 598). Későbbi névváltozatai: 1332-ben Kezev, Kezy, Gezev, Kezu.

A település – nevéből következtetve – a Keszi törzsbeli vitézek, utóbb várjobbágyok települése volt. 1312-ben már említették a Keszi-erdőt a Kamarás és Palatka közötti határ megvonásakor, 1334-ben pedig határjáráskor e helyen Wass Miklóst említették birtokosként. Az 1332–1335-ös pápai tizedjegyzék ugyancsak említette, mely szerint papja 1332-ben 16 új báni, 1333-ban 15 keresztes báni, 1334-ben 8 keresztes den, 9 kisden, 1335-ben 20 den pápai tizedet fizetett.

A középkorban lakossága római katolikus volt, mely a reformáció idején felvette a református vallást.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mocsi járásához tartozott.

Lakossága

[szerkesztés]

1910-ben 682 lakosa volt, ebből 542 magyar, 96 román, 38 cigány és 6 német nemzetiségűnek vallotta magát.

2002-ben 362 lakosából 329 magyar, 33 román volt.

Látnivalók

[szerkesztés]
A román fatemplom
  • Református temploma már a 14. század közepén állt, román kori, a 15. század elején nagy mértékben átépítették, ekkor gótikus jegyeket is kapott. A templom legegyedibb része a reneszánsz díszítésű déli kapu. A keretén leveles, indás füzérdíszítés van, a párkány közepén és sarkain faragott angyalfejekkel. Stílusát tekintve észak-olaszországi hatást mutat, de két helyi mesterember munkája, mint azt a rajta levő felirat is elárulja: "Hanc postem fererunt fabricari Antonius Veres, Thomas Novai, 1521."

A templomnak még középkori emléke egy kőből készült keresztelőmedence.

Nevezetes esemény Mezőkeszün

[szerkesztés]

A vidéket érintette az 1883-as mócsi meteorithullás, amely a Mezőség területén 9 falu térségében mintegy 300 kilogrammnyi meteoritanyagot hozott. Mócson és Vajdakamaráson kívül Mezőgyéres, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Marokháza települést érintette a szóródási ellipszis.

Ismert emberek

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]