Ugrás a tartalomhoz

Nagyezerjófű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyezerjófű
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Rutafélék (Rutaceae)
Alcsalád: Rutoideae
Nemzetség: Dictamnus
Faj: D. albus
Tudományos név
Dictamnus albus
L.
Szinonimák
  • Dictamnus albus var. bucharicus N.A.Winter
  • Dictamnus albus subsp. caucasicus (Fisch. & C.A.Mey.) N.A.Winter
  • Dictamnus albus subsp. dasycarpus (Turcz.) N.A.Winter
  • Dictamnus albus var. dasycarpus (Turcz.) T.N.Liou & Y.H.Chang
  • Dictamnus albus subsp. dasycarpus (Turcz.) Kitag.
  • Dictamnus albus subsp. gymnostylis (Steven) N.A.Winter
  • Dictamnus albus var. macedonicus Borbás
  • Dictamnus albus subsp. turkestanicus N.A.Winter
  • Dictamnus altaicus Fisch. ex Royle
  • Dictamnus angustifolius G.Don ex Sweet
  • Dictamnus caucasicus (Boiss.) Fisch. ex Grossh.
  • Dictamnus dasycarpus Turcz.
  • Dictamnus dasycarpus var. velutinus Nakai
  • Dictamnus dasycarpus f. velutinus (Nakai) W.Lee
  • Dictamnus davuricus Voss [Invalid]
  • Dictamnus fraxinella Pers.
  • Dictamnus fraxinella var. caucasica Fisch. & C.A.Mey.
  • Dictamnus generalis E.H.L.Krause
  • Dictamnus gymnostylis Steven
  • Dictamnus himalayensis Royle
  • Dictamnus hispanicus Webb ex Willk.
  • Dictamnus macedonicus (Borbás) Pénzes
  • Dictamnus major Vilm. ex Voss [Invalid]
  • Dictamnus microphyllus Schur
  • Dictamnus obtusiflorus W.D.J.Koch
  • Dictamnus odorus Salisb.
  • Dictamnus sessilis Wallr.
  • Dictamnus solitarius Stokes
  • Dictamnus suffultus Wallr.
  • Dictamnus tadshikorum Vved.
  • Fraxinella alba Gaertn.
  • Fraxinella dictamnus Moench
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagyezerjófű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyezerjófű témájú médiaállományokat és Nagyezerjófű témájú kategóriát.

A nagyezerjófű vagy nagy ezerjófű[2] vagy kőrislevelű nagyezerjófű[3] (Dictamnus albus) a ruták (Rutales) rendjébe és a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője. A generikus név feltételezhetően a Kréta szigetén található Dikté-hegy nevéből eredhet. Ismert népi nevei: boszorkányfű, erősfű, kőrislevelű-ezerjófű, ditamos, ezerjófű, kőrisezerjófű, kőrisfalevelűfű, szarvasfű, szarvasgyökér.

Előfordulása

[szerkesztés]

Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában honos. Száraz, napos tölgyesek, bükkösök, bokorerdők, gyepes tisztások, sztyepplejtők dísze. Magyarországon védett növény, de helyenként (például a Pilisben) tömeges is lehet. Ezen kívül a Cserhátban és a Keszthelyi-fennsíkon, a Bükk-vidéken fordul elő,[4][5] valamint a Mátrában és a Tihanyi-félszigeten a Szarkádi-erdőben is megtalálhatóak állományai.[6][7][8][9][10][11]

Jellemzői

[szerkesztés]

Lágyszárú, évelő, gyöktörzses növény. 40–120 centiméteresre nő meg. Ovális vagy lándzsás levelei áttetszően pontozott, finoman fűrészes szélűek, páratlanul szárnyaltak, 5-11 levélkéből állnak, az összetett levél a kőrisfa levelére emlékeztet. A leveleken olajtartók helyezkednek el, melyekben illóolajok találhatók. Május-júniusban virágzik. Végálló fürtvirágzatában a halványlilától fehérig terjedő, sötéten csíkozott sziromlevelek hossza 20–25 milliméter, a 4 felső szirom felálló, a többi lecsüngő. A porzók 3 centiméter hosszúak, ívesen lehajlók, majd felemelkedők. A virágzat és a termés erős citrusillatú, sűrű, ragadós, vöröses színű mirigyszőrökkel borított, a fototoxikus reakciót kiváltó furokumarinok miatt ezek érintése hólyagos bőrkiütést is okozhat. A termés tüszőszerű, öt hasábú tok, a magok 4 mm-esek.

Hatóanyagai

[szerkesztés]

Furokinolin-alkaloidokat (diktamnin, szimmianin, fagarin), furokumarinokat (xantotoxin, auraptén), limonoideket, flavonoidokat, kellemes vanília és citrusillatú, ám gyúlékony illóolajokat tartalmaz – ez utóbbi tulajdonsága egyeseket arra indított, hogy azonosítsa a növényt a bibliai „égő csipkebokorral”.

Felhasználása

[szerkesztés]

A népi gyógyászat egykor sebek kezelésére, belsőleg reuma ellen, menstruációs ciklus megindítására használta a levelet és a gyökeret. A homeopátiában erős menstruációt és fehérfolyást kezelnek vele.

Az OGYÉI által közzétett lista szerint mérgező hatása miatt tiltott az emberi felhasználása.[12]

Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal,
Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival,
Fut hideg forrásnak enyhítő vizére,
És ezerjófűvet tépni a sebére;

Nagyezerjófű virága
Termés és terméskezdemény
Fiatal hajtások a tavalyi elszáradt szárak között
A virág közelebbről
Fotózta Vadassy Rita

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 13/2001. (V. 9.) KöM Rendelet. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 4.)
  2. Ezt az írásmódot használja Podani János és a Schönfelder-gyógynövényhatározó is
  3. http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_288
  4. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  6. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  7. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  8. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  9. Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  10. A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  11. Dr. Uzsoki András; Vers József: Tihany: történelmi emlékhelyek, műemlékek, természeti értékek (magyar nyelven) (PDF) pp. 13. Tihany Község Önkormányzat – Tourinform Iroda. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  12. Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
  13. http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/toldi01.htm

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]