Ugrás a tartalomhoz

Alsóderna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóderna (Dernișoara)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségFelsőderna
Rangfalu
KözségközpontFelsőderna
Irányítószám417231
SIRUTA-kód29056
Népesség
Népesség457 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság9 [1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 14″, k. h. 22° 15′ 11″47.220673°N 22.253037°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 14″, k. h. 22° 15′ 11″47.220673°N 22.253037°E
SablonWikidataSegítség

Alsóderna (Dernișoara), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Réz-hegység nyúlványai alatt, a Berettyóba ömlő Derna-patak bal partján, Margittától délnyugatra, Felsőderna és Terje közt fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a Derna-patakról kapta, melynek neve szláv eredetű és jelentése „gyepes”. Alsó- előtagját a szomszédos Felsődernától való megkülönböztetésül kapta.

Története

[szerkesztés]

Alsóderna, Derna nevét 1406-ban említette először oklevél p.walachalis, Magyardarna néven, mint a sólyomkői uradalom magyar jobbágyfaluját.

A falu a török hódoltság alatt elpusztult, 1715 után románokkal települt újra.

A falu földesurai a Baranyiak voltak, és Baranyi Zsigmondnak még a 20. század elején is nagyobb birtokai voltak itt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Alsó-Derna, Bihar vármegyében, a Rézalján, 575 óhitü, 2 római katholikus, 7 zsidó lakossal, óhitü anyatemplommal. Határa 3900 hold, ... Szőleje híres bort szolgáltat. Van határában egy patak, s egy fris forrás, melly nyáron igen hideg, télen lágymeleg. Birja Baranyi Lajos.

1910-ben 745 lakosából 67 magyar, 578 román volt. Ebből 29 római katolikus, 30 református, 651 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

A 20. század elején a község határában levő aszfalt-telepekről, aszfaltbányákról írtak.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti temploma 1891-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.