Ugrás a tartalomhoz

Fuengirola

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fuengirola
Fuengirola címere
Fuengirola címere
Fuengirola zászlaja
Fuengirola zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
TartományMálaga
Rangspanyol község
SzékhelyFuengirola
Irányítószám29640
Népesség
Teljes népesség85 598 fő (2023)[1]
Népsűrűség8 254,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság6,0 m
Terület10,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 32′ 30″, ny. h. 4° 37′ 30″36.541667°N 4.625000°WKoordináták: é. sz. 36° 32′ 30″, ny. h. 4° 37′ 30″36.541667°N 4.625000°W
Fuengirola weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fuengirola témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fuengirola település Spanyolországban, Málaga tartományban. Fuengirola Mijas és Benalmádena községekkel határos. Lakosainak száma 85 598 fő (2023).[1]

Történelem

[szerkesztés]

A régi Fuengirola

[szerkesztés]

Fuengirola területén már a főníciaik és az ókori rómaiak idején is éltek emberek telepesként.

A várostól délre levő dombon található Sohail várkastély, amely helyén volt a föniciai és ókori telepesek, a település első jelentősége a mórok uralma idején volt, ugyanis a várkastély erődítményként szolgált. Ekkor még Suhayl néven létezett a vár, amihez nagy telepek tartoztak.

A kora középkorban a városban tűz pusztított, ami miatt a lakosok Mijasba menekültek. Suhail rommá lett és a nevét is megváltoztatták Font-Jirolává. [2] 1485-ben csak az erődítmény maradt meg a településből, amikor is az egész Granadai Királysággal együtt a Katolikus királyok a Reconquista révén átvették az uralmat a területen, a mórok legyőzése után. 30 ember újrabetelepítésével kísérletet tettek benépesíteni Font-Jirolát, de sikertelen volt és a területet 1511-ben néptelennek nyíilvánították. A területen csak az erődítmény és a vártorony maradt meg, amelyet rövidesen Mijashoz csatoltak közigazgatásilag.

Ezt követően a környéken rendszeressé váltak az észak-afrikai, oszmán és marokkói kalóztámadások. A kalóztámadások a 17. században megszűntek, ezután új telepek jöttek létre. A 18. század elején a tengerpart mellett egy szálláshelyt kínáló fogadó nyílt meg és pár ház is épült a környezetében, amivel falu jött létre.

1810. október 15-én került sor a Fuengirolai csatára, ami a Félszigeti háború része volt. A csatában a Varsói Hercegség 200 lengyel katonája szenvedett vereséget, a több mint tízszeres túlerőben levő Lord Blayney vezette brit-spanyol 3000 fős serege.

1841 májusában a település levált Mijaszról, így Fuengirola önálló településsé vált. A falusiak főleg halászattal, mezőgazdasággal és a városban lehorgonyzott hajósokkal kereskedtek. Majd egy évszázadon keresztül a halászat és a mezőgazdaság volt Fuengirola főtevékenysége. [3]

1916-ban a vasút elérte Fuengirolát, majd 1930-ban megnyílt az első szálloda a településen.

A modern Fuengirola

[szerkesztés]

A település életét a turizmus jelentősen megváltoztatta: 1960-as évektől egyre több szálloda, apartman épült és vendéglátóhely nyílt meg. Széles tengerparti promenád épült ki a városban, amely a környékbeli falvakat is elérte.

A nyári turisztikai főszezonban számos brit turista érkezik a városba, jelentős számú angol nyelvű közösség van ilyenkor a városban.

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
50 263
58 957
65 421
71 482
74 054
75 856
77 486
75 396
82 585
85 598
2001200420072009201120142016201820212023
Adatok: Wikidata

Egy 2022-es felmérés szerint a településnek 82,226 fő lakosa volt, aminek 25%-a külföldi, többnyire európai: Nagy-Britanniából, Finnországból, Svédországból és Dániából származnak.[4]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Municipal Register of Spain of 2023
  2. FUENGIROLA. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
  3. History. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
  4. Instituto Nacional de Estadística. (Spanish Statistical Institute). www.ine.es . (Hozzáférés: 2023. május 14.)

További információk

[szerkesztés]