Ugrás a tartalomhoz

Ikervári vízerőmű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ikervári vízerőmű
Ország Magyarország
HelyIkervár
Építési adatok
Építés éve1896
Megnyitás1896 (Szombathely), 1900 (Sopron)
Rekonstrukciók évei1925, 2012[1]
Típusvízerőmű
Felhasznált anyagokbeton
Építész(ek)Gothard Jenő
Kimenő teljesítmény2,28 MW
Elhelyezkedése
Ikervári vízerőmű (Magyarország)
Ikervári vízerőmű
Ikervári vízerőmű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 02″, k. h. 16° 56′ 03″47.217301°N 16.934138°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 02″, k. h. 16° 56′ 03″47.217301°N 16.934138°E
Térkép
Az Ikervári vízerőmű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervári vízerőmű témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az ikervári vízerőmű a Vas vármegyei Ikervár mellett, a Rába folyó egy külön csatornáján működő vízerőmű. Magyarország első vízerőműve, mely napjainkban is üzemel.

Története

[szerkesztés]
Az üzemvízcsatorna

Éhen Gyula, Szombathely egykori polgármestere, Gothard Jenő neves herényi csillagász, Knebel Jenő, Holczheim Károly, Wälder Alajos és Weiner Károly szombathelyi lakosok kezdeményezték és hosszas tárgyalások után megnyerték a célnak Károlyi Antal alispánt, hogy villamosítsák a várost. Első lépésként felkérték Bánó László és Szüts Béla[5] magánmérnököket, hogy vizsgálják meg, van-e lehetőség a Rába folyó mentén villamos erőmű létesítésére, és ők 1892-ben arra jutottak, hogy a Rába esése Ikervárnál a legkedvezőbb erőmű létesítése szempontjából, és az sem volt mellékes körülmény, hogy mindössze 23 kilométerre feküdt, a hálózat kiépítésével pedig Sárvár is bekapcsolható. A birtok tulajdonosait nem kellett sokat győzködni.[6] A telep helyén ugyanis már 1796 óta egy „Ella” megnevezésű vízimalom működött, amelynek a teljesítménye 120 lóerő volt (ezt 1897-ben áttelepítették Sárvárra, és 2017-ben bontották el). A vízikerék forgatásához a folyó szintjét meg kellett emelni, ezért egy csatornát építettek, aminek az oldalát rőzsefal képezte, amit azonban az évenkénti áradások mindig megrongáltak.[7][8][9]

Gróf Batthyány Géza 1894-ben kezdeményezte egy vállalat létrehozását a villamos áram – gőzgépekkel való drága előállítása helyett – a vízi erő felhasználásával, egy Svájcban már működő létesítmény magyarországi alkalmazására a Rába ikervári szakaszára, fia, Batthyány Lajos fiumei kormányzó birtokán és annak ipari célokra történő értékesítésére. A részvénytársaság egymillió forint alaptőkével alakult meg. A nagyszabású terv végrehajtásához szükség volt külföldi tőkebevonására is, ezért 1894 végén meghirdették a részvények előjegyzését. A Vasmegyei Elektromos Művek részvénytársaság 1895 augusztusában alakult meg, a cégbíróságnál 1895. szeptember 7-én történt meg bejegyezése a szombathelyi királyi törvényszéken, 9671/1895. szám alatt. Az üzem egy részét svájci mérnökök és szakemberek jegyezték, a telepeket a René Thury(wd)-féle találmány szerint, de magyar mérnökök tervei alapján a Compagnie d'industrie électrique készítette el, Genfben.[10][11][12]

A Batthyány család birtokán 1896-tól indult meg az építkezés. Kezdetben közel 600 kW-os teljesítményű svájci gyártmányú gépek működtek benne, melyeket a zürichi Escher Vyss gépgyár turbinái hajtottak. Ezek még egyenárammal látták el a környező településeket is.

Az erőmű tervezője Bánó László és Szüts Béla, építővállalkozója a Melocco budapesti cég volt. Az elektromos berendezéseket genfi (Compagnie de l’Industrie Electrique et Mécanique), a turbinákat pedig zürichi (Escher Wyss et Compagnie(wd)) cég készítette. A Rába folyó 7,55 méteres esését használták fel elektromos energia előállítására, így kisesésű vízerőműnek számít. Három vízszintes tengelyű, Joswall-rendszerű turbinát kapcsoltak közvetlenül két-két magasfeszültségű (1500 V), soros kapcsolású, Thury-féle egyenáramú 65 A erősségű dinamóval. Télen – szükség esetén – a folyó vizét közvetlenül a turbinák előtt hajókazánnal melegítették, hogy ne fagyjon be. Az egész művet a millenniumi év utolsó napján, 1896. december 31-én helyezték üzembe, amikortól éjjel és nappal folyamatosan üzemelt. A Vas megyei elektromos művek 1897-ben megvette a soproni gázműveket, hogy ott villamos világítást és vasutat létesítsen és még abban az év decemberében szerződést kötött a várossal a kivitelezésről. 1899-1900-ban belga és francia tőke bevonásával 2 db új turbinát állítottak üzembe, és Gothard Jenő tervei alapján, vezetésével kiépítettek egy második vezetéket Sopronig.[13][14]

Ennek az erőműnek köszönhetően Ikervár lett az első elektromos rendszerrel ellátott falu Magyarországon, és az ikervári Batthyány-kastélyban előbb volt elektromos világítás, mint a bécsi Schönbrunnban.

Az 1925-ben végrehajtott rekonstrukció során áttértek váltakozó áramra, az erőmű teljesítménye 1540 kW lett. A rekonstrukció során új Ganz gyártmányú Francis-turbinákat és generátorokat szereltek be. A gépházban ezekből egy-egy darabot bemutatás céljából működőképes állapotban megőriztek.

1995-ben privatizálták. Ekkor újabb korszerűsítés történt, melynek során svéd turbinákat és generátorokat építettek be, összesen 2280 kW teljesítménnyel. Az épület és a kapcsolódó berendezések ma ipartörténeti emlékhelynek minősülnek; a fontosabb helyiségei egy időben látogathatóak is voltak, napjainkban a múzeum zárva tart.

Megközelítése

[szerkesztés]

Az erőmű Ikervár központjától mintegy 3,2 kilométerre keletre helyezkedik el, közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, amely a 8441-es útból ágazik ki, annak 4+250-es kilométerszelvénye táján.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Befejeződött az ikervári vízerőmű felújítása, Alon.hu - 2012. ápr. 19.
  2. Vasárnapi Ujság 63. évf. 23. sz. (1916. junius 4.)
  3. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 50. évfolyam 22. szám (1916)
  4. Uj Nemzedék, 1928. december 7. (10. évfolyam 278. szám)
  5. Szüts Béla: Szentjánosi Szűts Béla (?– Budapest, 1916. május 21.) magánmérnök, a Danubius hajógyár műszaki igazgatója volt, 61 évesen hunyt el. Felesége bessenyői és velikei Skublics Marianne volt[2][3][4]
  6. Polgár Ferenc: Vas megye villamosítása (1895-1961, Vasi Szemle 16. évfolyam 3. szám 1962, (adt.arcanum.com)
  7. Bodányi Ödön: A vasvármegyei elektromos művek., Épitő Ipar 35. évfolyam 15. szám, 1911. április 9. (adt.arcanum.com)
  8. 1896 óta áramot termel - Erőmű a Rábán, Ország Világ 31. évfolyam 14. szám, 1987. április 8. (adt.arcanum.com)
  9. Megszűnt az Ella Műmalom, sarvaranno.hu
  10. A vas megyei elektromos művek, Pesti Napló 46. évfolyam 230. szám, 1895. augusztus 23. (adt.arcanum.com)
  11. Olcsó ipari munkaerő. Magyar Ipar 17. évfolyam 4. szám, 1896. április 30. (adt.arcanum.com)
  12. Lesz Éva: Az ikervári vízerőmű története 1895-1995 Archiválva 2023. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben: Az erőmű szerepe a Nyugat-Dunántúl villamosításában, Disszertáció; Tudományfilozófia és Tudománytörténet, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, repozitorium.omikk.bme.hu - 2015.
  13. Vidéki iparvállalatok., Magyar Kereskedők Lapja 17. évfolyam 34. szám, 1897. augusztus 22. (adt.arcanum.com)
  14. Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914), Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11., library.hungaricana.hu - 2017

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]