Kállai Gyula

Kállai Gyula
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 9. elnöke
Hivatali idő 1965. június 30. – 1967. április 14.
Előd	Kádár János
Utód	Fock Jenő
Született	1910. június 1.[1][2] Berettyóújfalu
Elhunyt	1996. március 12. (85 évesen)[1][2] Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Magyar Kommunista Párt Kommunisták Magyarországi Pártja Magyar Dolgozók Pártja Magyar Szocialista Munkáspárt
Foglalkozás	politikus diplomata kommunista
Vallás	református (eredetileg)
Kállai Gyula aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállai Gyula témájú médiaállományokat.

Kállai Gyula (Berettyóújfalu, 1910. június 1. – Budapest, 1996. március 12.) magyar kommunista politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, 1965 és 1967 között miniszterelnök.

1910-ben született Kállai Sándor csizmadia és Kis Eszter gyermekeként, református családba. Volt berettyóújfalui oszt��lytársa elmondása alapján nagyon okos kisgyerek volt, két osztályt elvégzett egy év alatt. Szülőházát sokáig megőrizték, csak körülbelül a 80-as évek végén bontották le. (Ez a mai Berettyóújfalu Bem u. – Bem tér sarok.)

1931-től az illegális KMP tagja, jelentős szerepet játszott a Márciusi Front megszervezésében. A Népszava munkatársaként közreműködött a híressé vált 1941. karácsonyi szám összeállításában. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság létrejöttében, majd akcióiban. 1942-ben letartóztatták, de kellő bizonyíték hiányában szabadon engedték. A KMP-t képviselte a Magyar Front Intéző Bizottságában.

1945 januárjától a Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Vezetőségi (1945–1948), majd a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetőségi (1948–1951 és 1956. július–október) tagja. 1951. április 20-án hamis vádak alapján letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték, ahonnan 1954 júliusában szabadult és rehabilitálták.^[3]

A Kiadói Főigazgatóság vezetője (1954–1955), majd a Társadalmi Szemle főszerkesztője (1958–1961). 1965-ig az Állami Díj és Kossuth-díj Bizottság elnöke, 1957 és 1989 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának (HNF OT) elnöke.

Kezdetben miniszterelnökségi második adminisztratív államtitkár (1945. június 15.–július 18.), majd politikai államtitkár (1945. július 18.–november 23.), a Tájékoztatásügyi Minisztérium politikai államtitkára 1945. november 23. és 1946. május 27. [1]között. 1949. június 11-étől 1951. május 12-éig a Dobi-kormány külügyminisztere (1951. április 20-ától letartóztatásban!).

Népművelési miniszterhelyettes (1955. február 19.–1956. október 31.), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28.–május 9.), s mint ilyen megbízva a művelődésügyek vezetésével (1957. március 1.–május 9.). 1957. május 9. és 1958. január 28. között művelődésügyi miniszter, majd államminiszter (1958. január 28.–1960. január 15.), ezt követően a minisztertanács első elnökhelyettese (1960. január 15.–1961. szeptember 13.), a minisztertanács elnökhelyettese (1961. szeptember 13.–1965. április 30.), a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány (minisztertanács) elnöke (1965. június 30.–1967. április 14.). 1967 április 14-étől egészen 1989. október 23-áig az elnöki tanács tagja, közben az országgyűlés elnöke (1967. április 14.–1971. május 12.).^[4] Kállaihoz köthető a Nagy Imre és társai ellen indított koncepciós per megindításának gondolata, mely a volt miniszterelnök kivégzését eredményezte.^[5]

Mindkét ágon református vallású családba született. Apja falusi csizmadia, anyja háztartásbeli volt, hat testvére született, közülük négyen érték meg a felnőttkort. A család 1914-ben költözött Püspökladányba. Szülei 1950-ben gyilkosság áldozatai lettek. Első házasságát Kárpáti Annával az illegalitás tette tönkre, ebből a kapcsolatból 1945-ben egy lánya, Kállai Judit született. 1957-ben nősült újra; gyermeke ugyan nem született, de felesége előző házasságából származó leányát, Berkes Zsuzsát innentől kezdve közösen nevelték.

• Kikkel tartson a föld népe?; Szociáldemokrata Párt, Budapest, 1940
• Munkásság, parasztság, polgárság; összeáll. Kállai Gyula; Szociáldemokrata Párt., Budapest, 1942
• Kállai Gyula–Révai József: Népiség, demokrácia, szocializmus; Téka, Budapest, 1943 (Társadalmi könyvtár)
• A földreform és a parasztság szerepe a gazdasági újjáépítésben; M.K.P., Budapest, 1945 (M. K. P. Szeminárium)
• Magántulajdon, család és vallás. A Magyar Kommunista Párt álláspontja; Szikra, Budapest, 1945
• A magyar függetlenségi mozgalom; Szikra, Budapest, 1946 (A Magyar Kommunista Párt politikai akadémiája)
• A magyar függetlenségi mozgalom 1939–1945; 4., átdolg. kiad; Szikra, Budapest, 1955
• A magyarországi ellenforradalom a marxizmus-leninizmus fényében; Kossuth, Budapest, 1957
• Kállai Gyula előadása az országos pedagógus pártaktíván. 1957. május 5.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1957
• A szocialista kultúráért; Gondolat, Budapest, 1958
• A Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális politikája; Kossuth, Budapest, 1958 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
• Biszku Béla–Fock Jenő–Kállai Gyula: Az SZKP 21. kongresszusáról; Kossuth, Budapest, 1959 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
• Kállai és Ortutay elvtársak kongresszusi beszámolói és Kádár elvtárs felszólalása; Hazafias Népfront, Budapest, 1960
• A békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc programja; Kossuth, Budapest, 1961 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
• Szocializmus és kultúra; Gondolat, Budapest, 1962
• Az állam és a szocialista demokrácia fejlődésének egyes kérdései; Kossuth, Budapest, 1963 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
• A Magyar Népköztársaság külpolitikája; Kossuth, Budapest, 1964 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
• A polgári nemzettől a szocialista nemzetig; Kossuth, Budapest, 1965 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
• A magyar függetlenségi mozgalom. 1936–1945; 5., átdolg. kiad.; Kossuth, Budapest, 1965
• A nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi politika kérdéseiről; Kossuth, Budapest, 1966 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
• Szocialista állami életünk fejlődésének néhány időszerű kérdése; Kossuth, Budapest, 1969 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
• Lenini eszmék korunkban; Kossuth, Budapest, 1970 (MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
• Szocializmus, népfront, demokrácia; Kossuth, Budapest, 1971
• Szabadságunk születése; összeáll., utószó, jegyz. Nagy László; Gondolat, Budapest, 1973
• A párt szövetségi politikája és a nemzeti egység fejlődése. Elhangzott 1976. június 23-án; Kossuth, Budapest, 1976 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
• A párt szövetségi politikája és a nemzeti egység fejlődése. 1976
• A múltról a jelennek. [Cikkek, beszédek]. 1976
• Helyünk a világban: [cikkek, tanulmányok, beszédek] / Kállai Gyula. 1977
• A magyar népfront négy évtizedéről; Magvető, Budapest, 1977 (Gyorsuló idő)
• The people's front movement in Hungary. (Transl. by Gyula Gulyás). 1979
• Életem törvénye. [Visszaemlékezések] / Kállai Gyula. 1980
• Két világ határán; Kossuth, Budapest, 1984
• A Magyar Front; összeáll. Kállai Gyula, Pintér István, Sipos Attila; Kossuth, Budapest, 1984
• Megkésett börtönnapló. [Visszaemlékezések]; Kossuth, Budapest, 1987

• Kossuth-érdemrend (harmadik osztály) (1948)
• A Magyar Népköztársaság rubintokkal ékesített Zászlórendje (1985)
• Iráni Császári Koronarend nagykeresztje a gyémántokkal (1966)

• Kállai Gyula életrajza (parlament.hu)^{[halott link]}
• 56-os Ki kicsoda
• Jónás Károly–Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 377-382. oldal. Argumentum Kiadó, 2002

• Töredékek Kádár János levelezéséből

• Kállai-kormány

Elődje: Kádár János

Magyarország miniszterelnöke 1965–1967

Utódja: Fock Jenő