Ugrás a tartalomhoz

Kisbaja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbaja (Baia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségTótvárad
Rangfalu
KözségközpontTótvárad (Vărădia de Mureș)
Irányítószám317381
SIRUTA-kód12590
Népesség
Népesség106 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 27″, k. h. 22° 10′ 29″46.090754°N 22.174630°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 27″, k. h. 22° 10′ 29″46.090754°N 22.174630°E
SablonWikidataSegítség
Kisbaja egy 1700-as évek végéről való térképen

Kisbaja (Baia) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Tótváradtól keletre, a Szlatina partján, Gyulatő és Marosszlatina közt fekvő település. Környező települések: Mikószalatna, Farkasháza, Szarvaság, Gyulatő és Garassa. A falu egy völgykatlanban fekszik, magas hegyektől körülvéve. A falut egy patak szeli át, környező hegyei közül neve­zetes az Omagu és Creminaru. Utóbbin tűzkő található.

Története

[szerkesztés]

Kisbaja, Baja nevét 1464-ben említette először oklevél Bajelesthfalva néven. Ekkor a Báthori-család birtoka volt. 1808-ban Bája, 1888-ban Baja, 1909-ben Baia, 1913-ban Kisbaja néven írták.

1479-ben Mátyás király Kislány és Nagylány községe­ket Rajkaynak és Czeczének adta.

Egykori birtokosai a Kászonyi-család volt, az 1900-as évek elején pedig kincstári birtok, a magyar királyi erdészeté volt.

Lakossága főleg földműveléssel és famegmunkálással foglalkozott, lakosai régebben híres ab­roncskészítők voltak. Jidovina nevű részében egy háromágú beomlott régi bánya volt, állítólag aranybánya.

1910-ben 624 lakosából 504 román, 20 magyar volt. Ebből 462 görögkeleti ortodox, 148 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]