Ugrás a tartalomhoz

Madagaszkári vari

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vari
Fekete-fehér vari
Fekete-fehér vari
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Alrendág: Makialakúak (Lemuriformes)
Öregcsalád: Lemuroidea
Család: Makifélék (Lemuridae)
Nem: Varecia
(Gray, 1863)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vari témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vari témájú kategóriát.

Fekete-fehér vari
Vörös vari

A vari (Varecia) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó nem. Két faj tartozik a nemhez.

Előfordulása

[szerkesztés]

Madagaszkár trópusi esőerdeiben élnek.

Megjelenése

[szerkesztés]

A varik a legnagyobb termetű makifajok. Teljes hosszuk 50–60 cm, farkuk 65 centiméter hosszú, súlyuk 3,2 és 4,5 kg közötti. Szőrzetük hosszú és puha, fekete-fehér vagy vörös-fehér színű.

Életmódja

[szerkesztés]

A lombkorona lakói, ahol a nappalt főként pihenéssel és napozással töltik. Rendkívül ügyesen mozognak a fák ágain, hatalmasakat ugorva fáról fára. Szinte kizárólag gyümölcsökkel táplálkoznak.

A varik csoportosan élnek. Egy csoportban három-öt állat él együtt, egy szülőpár és azok még ivaréretlen utódai.

A csapatok fülsüketítő üvöltéssel védik és jelölik a territóriumukat, amely leginkább az oroszlán és szamár ordítás keverékének hangzik. A területük határait szaganyagokkal is jelzik a fajtársaik számára.

Szaporodása

[szerkesztés]

A nőstények az ágvillák közé fészket raknak levelekből, oda rejtik a megszülető kicsinyeiket. A kölykök 3 hét múlva másznak ki először fészekből, 7 hetes korukra már a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozognak. A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.

Rendszertana

[szerkesztés]

Két faját különböztetik meg, a fekete-fehér varit (Varecia variegata) és a vörös-fekete színű vörös varit (Varecia rubra). A korábbi rendszerezések a két fajt egyazon faj (Varecia variegata) két alfajának tartották (Varecia variegata variegata és Varecia variegata rubra). A varik közeli rokona volt a mára már kihalt Pachylemur nem, mely nagyjából ezer évvel ezelőtt élt Madagaszkár szigetén.

Fekete-fehér vari

[szerkesztés]

A fekete-fehér vari (Varecia variegata) a fej egy része és a háta fehér, míg testének többi része fekete. Madagaszkár keleti részén él és a Természetvédelmi Világszövetség szerint "veszélyeztetett" faj.

A fekete-fehér varinak 3 alfaját különböztetik meg:

  • Varecia variegata variegata
  • Varecia variegata editorum
  • Varecia variegata subcincta

Vörös vari

[szerkesztés]

A vörös vari (Varecia rubra) teste javarészt rókavörös színű, hasa, farka és arca azonban fekete. A vörös varik kizárólag a Masoala-félszigeten élnek, amely Madagaszkár szigetének keleti részén található. A Természetvédelmi Világszövetség szerint természetvédelmi besorolása "súlyosan veszélyeztetett".

Állatkerti tartásuk

[szerkesztés]

A varik javarészt nappali életmódjuk és tetszetős külsejük miatt mindig is kedvelt állatkerti állatnak számítottak, ma is sokfelé előfordulnak állatkertekben. Az utóbbi időben főleg a súlyosan veszélyeztetett vörös varit tartják többfelé.

Jelenleg Magyarországon is több állatkertben élnek varik. Veszprémben vörös varikat gondoznak, Debrecenben fekete-fehér vari látható, míg Nyíregyházán és Budapesten mindkét fajt tartják. Sőt, Nyíregyházán sikeresen kitenyésztették a 3 színű változatot is, ami egy vörös és egy fekete-fehér vari keveréke, így 3 színű a vari, fekete, fehér és vörös.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Berlin u.a.: Springer, 2003, ISBN 3-540-43645-6.
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Baltimore u.a.: Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9.

További információk

[szerkesztés]