Ugrás a tartalomhoz

Modularista elmélet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A modularista elmélet a megismerés egyik elmélete, amely szerint a legtöbb kognitív folyamat olyan különálló rendszerekre épül, amelyek mindegyike saját tulajdonságokkal bír. Ezek a rendszerek születéstől fogva léteznek, fejlődésükhöz nem szükséges speciális tanítás. Az elmélet Jerry Fodor amerikai filozófus és kognitív tudós nevéhez köthető, elsőként 1983-ban fogalmazta meg Az elme modularitása című könyvében. Három típusú alrendszert feltételez, amelyek az átvivők(transzduktorok), a modulok (bemeneti rendszerek) és a központi rendszerek.

Modularista megközelítés a fejlődéspszichológiában

[szerkesztés]

A fejlődéspszichológia modularista megközelítése a nativista irányzatok közé tartozik, mivel ugyan elismeri a környezeti faktorokat, de a fejlődés fő mozgatórugójának az öröklődést tekinti. A modularista elmélet szerint a kognitív folyamatok speciális alrendszerei egy előre programozott területet képeznek az agyban. Az alrendszerek már kezdettől fogva jelen vannak az emberi genomban, a környezet pedig elenyésző hatással bír ezekre.

Átvivők (transzduktorok)

[szerkesztés]

Az átvivők vagy (transzduktorok) feladata, hogy a külvilág felől érkező fizikai ingereket (látás, hallás stb.) átalakítsák idegrendszeri jelekké. Ez az észlelés legelső lépése, ám nem tekinthetjük pszichológiai értelemben vett megismerő folyamatnak és észlelési folyamatnak sem. Ugyanakkor elengedhetetlen a tényleges észlelés kialakulásához.

Modulok

[szerkesztés]

Az észlelés lényegi folyamata, a következtetési folyamatok mennek végbe a modulokban. Azaz az átvivők feladata, hogy felvegyék az idegrendszeri jeleket és kikövetkeztessék, hogy mi okozta az érzékszerv ingerlését. Az érzékszervekhez kapcsolódóan létezik például vizuális modul, auditív modul, nyelvi modul stb.

Központi rendszerek

[szerkesztés]

A központi rendszereken lassabb, gondolkodást igénylő folyamatok nyugszanak, mint például a gondolkodás vagy a problémamegoldás. A modulok által előállított következtetések ide kerülnek, ezután a központi rendszerek a reprezentáció jellegétől függően elvégzik például a tárgyfelismerést (vizuális modul) vagy a szándékolt jelentés kialakítását (nyelvi modul). A központi rendszerek megismerhetőségével kapcsolatban Fodor is szkeptikus volt, azonban szerinte létezésük megkérdőjelezhetetlen.

Források

[szerkesztés]
  • Cole, M., Cole, S. R., Kéri, R., Csibra, G., & Ragó, A. (2006). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris.
  • Csépe, V., Győri, M., & Ragó, A. (2008). Általános pszichológia 3. .Budapest: Osiris.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]