Ugrás a tartalomhoz

Passy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Passy
Auteuil és Passy határát jelző tábla 1731-ből Honoré de Balzac házának hátsó sikátorfalán (Rue Berton)
Auteuil és Passy határát jelző tábla 1731-ből Honoré de Balzac házának hátsó sikátorfalán (Rue Berton)

Megszűnés1860
Ország Franciaország
Elhelyezkedése
Passy (Franciaország)
Passy
Passy
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 26″, k. h. 2° 17′ 03″48.857111°N 2.284136°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 26″, k. h. 2° 17′ 03″48.857111°N 2.284136°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Passy témájú médiaállományokat.

Passy régi település Szajna megyében, amelyet 1860. január 1-jén csatoltak Párizshoz. Az ősi Auteuil kommunával együtt ettől az időponttól kezdve a francia főváros 16. kerületét alkotja. Nem tévesztendő össze Passy-sur-Seine településsel.

Története

[szerkesztés]
Boulainvilliers kastélya Charles-Léopold Grevenbroeck festményén (1743)

Passy Passicium (vagy Paciacum) néven térképen először 1250-ben jelent meg. Első ura Jeanne de Paillard volt 1416-ban.

A 14. században V. Károly francia király felhatalmazta a lakosságot, hogy falakkal vegyék körül szántóföldjeiket. Egy évszázaddal később Passyt úrbéri rangra emelték.

Passy falu a következőkből állt

[szerkesztés]
  • Boulainvilliers-kastély (a név 1747-ből származik): ez a terület a Radio France jelenlegi székhelyétől az Avenue Mozartig terjedt. A méretét Samuel Bernard bankárnak köszönhetjük.
  • Passy-síkság, ahol számos szélmalom működött, egészen a 19. századig.
  • Egy harmadik birtok, amely a Szajnáig nyúlik le, ahol az Hôtel de Lamballe, a török nagykövetség székhelye.

Claude Chahu, Passy ura, pénzember és a király tanácsadója 1666-ban építtetett itt kápolnát, a Notre-Dame-de-Grâce-t, amely 1672-ben önálló plébániává vált. Boulainvilliers márkija volt az utolsó ura.

1720-ban három vastartalmú vízforrást fedeztek fel, s a hely rövid időn belül Passy közkedvelt gyógyfürdőjévé vált.[1]

1790-től 1795-ig Passy Franciade kerület kantonja volt.

1860-ban, amikor Párizs vámövezetből Thiers városává bővült, Passy községet megszüntették, és területét felosztották Párizs és Boulogne között.[2][3]

Nevezetes személyek

[szerkesztés]

Itt halt meg Niccolò Piccinni, és itt élt élete utolsó éveiben a másik nagy olasz zeneszerző, Gioachino Rossini.

Passyt a 6-os metró, a Passy metróállomás, a rue de l'Alboni, a Square de l'Alboni, a Place du Costa Rica és az avenue du Président-Kennedy között éri el.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Parigi e l'Île de France, Milano, Touring Club Editore, 2009, 131. o. ISBN 978-88-365-4914-6
  2. Loi sur l'extension des limites de Paris (du 16 juin 1859), dans le Bulletin des lois de l'Empire français, tomo XIV, XIa serie, nº 738, 1859.11.3., 747–751, o. Bulletin des lois de la Republique franc̜aise - France - Google Libri
  3. Décret du 3 novembre 1859 qui fixe les dénominations des vingt arrondissements municipaux de la ville de Paris, dans le Bulletin des loi

További információk

[szerkesztés]