Ugrás a tartalomhoz

Pilisi Parkerdő Zrt.

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészet székháza
A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészet székháza
Típusforestry agency
Alapítva1969[1][2]
Iparágerdőgazdálkodás[1]
Formazártkörűen működő részvénytársaság

Magyar cégjegyzékszám13-10-040224
A Pilisi Parkerdő Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisi Parkerdő Zrt. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Pilisi Parkerdő Zrt. magyarországi, állami tulajdonú erdőgazdálkodási vállalat, az ország egyetlen parkerdőgazdasága. 65 000 hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel Budapest tágabb környezetében.[1][2]

Története

[szerkesztés]
Madas László

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg.[1][2] Első igazgatója Madas László volt, aki 1983-ig töltötte be a posztot.

1977-től 1981-ig a társaság főépítészeként dolgozott Makovecz Imre.

Árkosi Gyula 1953. április 1- től a Parkerdő főmérnöke, ahonnan 20 évi szolgálati idő elteltével ment 1973 júniusában nyugdíjba.

Tevékenysége

[szerkesztés]

A cég alaptevékenysége az erdőgazdálkodás. A 65 000 hektáros kezelt erdőterület 17%-án, több mint 10 000 hektáron folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodást folytat.

Az alapítás óta nagy jelentőségű a közjóléti szolgáltatások szerepe is: a környezeti nevelés, a lakosság rekreációs igényének kielégítése, az erdők fenntartásán keresztül a levegőminőség és az egészséges környezet biztosítása.[1]

A cég kezelésében levő erdőket az 1990-es években évente mintegy 10 millióan látogatták, ez a szám azóta csaknem megduplázódott. A gyalogos természetjárás mellett jelen van az erdei kerékpározás, a lovaglás és a siklóernyőzés is.

Fontosabb közjóléti létesítmények a Parkerdő területén

[szerkesztés]

A parkerdőben jelentős infrastruktúra szolgálja a kirándulókat: csaknem 1000 km jelzett turistaút, 720 km sétaút, mintegy 100 km kerékpározásra kijelölt útvonal mellett több száz erdei pihenőhely, 9 erdei játszótér, 6 kilátó és kb. 10 kiépített kilátópont, valamint erdei sportpályák vannak a Pilisi Parkerdő kezelésében. A Pilisi Parkerdő által kezelt kilátók a következők:

Kiemelkedő szerepet játszik a környezeti nevelésben az évi 120 ezer látogatót fogadó Budakeszi Vadaspark és a visegrádi Mogyoró-hegyen található Madas László Erdészeti Erdei Iskola, melynek táboraiban 1988-as alapítása óta több mint 100 ezer gyerek vett részt.[2]

Területváltozások a Parkerdő működési ideje alatt

[szerkesztés]

A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt, összesen mintegy 65 ezer hektáros terület központjában a Budai- és a Visegrádi-hegység, illetve a Pilis található, de kiterjed a Pesti- és a Csepeli-sík egyes részeire, a Gödöllői-dombságra és a Gerecse bizonyos területi egységeire is. Közigazgatásilag 116 községhatárban terülnek el a gazdálkodási területei, ezek túlnyomó része Pest vármegyében, illetve Budapest 16 kerületében fekszik, de az általuk kezelt erdők egy része átnyúlik Fejér, Heves, Komárom-Esztergom és Nógrád vármegyékbe is.

Pihenőhely a Nagy-Hárs-hegy oldalában

A működési terület legnagyobb összefüggő erdőtömbjét a Dunazug-hegyvidék képezi, ezen a területen már 1955-ben egységes elvek szerint folyik a gazdálkodás, miután összevonásra kerültek a korábbi pilisi erdőgazdaságok, valamint a Visegrádi-hegység szentendrei és visegrádi erdészetei, az esztergomi központú Pilisi Állami Erdőgazdaság szervezetében. Ezen állami vállalat átalakításával és a Visegrádi Vadgazdasággal történő egyesítésével jött létre a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, akkor közel 9000 hektárnyi erdőterülettel. 1970-ben a Gödöllői Állami Erdőgazdaság Budapesti Erdészete is a Parkerdő része lett – ahová az ország leglátogatottabb, szakmailag a legösszetettebb feladatot jelentő erdei tartoznak -, 1973 nyarától a Nagykunsági Állami Erdőgazdaság Ráckevei Erdészetét is ide csatolták, így az addigi hegyvidéki területek mellé kuriózumként számító síkvidéki és ártéri erdők is az erdőgazdasághoz kerültek. 1989-ben a Telki központtal működő Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság is a Parkerdő szerves egysége lett, a rendszerváltást követő években pedig kárpótlással összefüggésben módosult az erdőgazdaság területe, mivel akkor mintegy 3000 hektár erdő és szántóterület került magánkézbe. Az 1990-es évek eleje óta a Parkerdő szinte változatlan működési területen gazdálkodik, jelenleg már részvénytársasági formában.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Bemutatkozunk (magyar nyelven). Pilisi Parkerdő Zrt., 2010. [2012. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 21.)
  2. a b c d Lomniczi Gergely: Bemutatkozik a Pilisi Parkerdő (magyar nyelven). Turista Magazin. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
  3. A területváltozások: a Pilis szívétől a fővárosig. Parkerdő.hu. (Hozzáférés: 2019. január 22.)

További információk

[szerkesztés]