Ugrás a tartalomhoz

Prottes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prottes
Prottes címere
Prottes címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2242
Körzethívószám02282
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség1445 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
Terület13,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′, k. h. 16° 44′48.383333°N 16.733333°EKoordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 16° 44′48.383333°N 16.733333°E
Prottes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prottes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Prottes osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1457 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Prottes a Gänserndorfi járásban
A Mária mennybevétele-plébániatemplom
A Vencel-kápolna

Prottes a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező északi részén. Területének 8,5%-a erdő, 75,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egyetlen településből és katasztrális községből áll.

A környező önkormányzatok: északra Ebenthal, keletre Angern an der March, délkeletre Weikendorf, délre Gänserndorf, délnyugatra Schönkirchen-Reyersdorf, nyugatra Matzen-Raggendorf.

Története

[szerkesztés]

Prottest 1115-ben említik először. 1359-ben Hermann von Landenberg tartományi marasall szerezte meg, aki egyesítette matzeni uradalmával; ez a helyzet évszázadokig fennmaradt. 1645-ben, a harmincéves háborúban a svédek szállták meg a falut; Bécs 1683-as ostromakor a törökök kifosztották. 1700-ban a Kinsky grófok szerezték meg a birtokot, amely egészen 1848-ig az övék maradt. 1713-ban az utolsó pestisjárvány sújtotta a települést. 1809-ben Napóleon katonái szállták meg Prottest. Az 1832-es kolerajárvány 45 áldozatot követelt. 1849-ben megalakult a községi önkormányzat és először választottak polgármestert. Az első világháborúban 42, a másodikban 83 prottesi polgár vesztette életét.

Lakosság

[szerkesztés]

A prottesi önkormányzat területén 2020 januárjában 1457 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 89,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 2% ortodoxnak, 4,5% mohamedánnak, 8,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (93%) mellett a törökök (2%) és a szerbek (1,6%) alkották.

A népesség változása:

2016
1 410
2023
1 445

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Mária mennybevétele-plébániatemplom
  • a Vencel-kápolna
  • a kőolaj-tanösvény

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Prottes című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.