Ugrás a tartalomhoz

Csernavoda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernavoda (Cernavodă)
A régi csernavodai híd
A régi csernavodai híd
Csernavoda címere
Csernavoda címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióDobrudzsa
Fejlesztési régióDélkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeConstanța
KözségközpontCsernavoda
PolgármesterMariana Mircea (PSD)
Irányítószám905200
SIRUTA-kód60776
Népesség
Népesség15 088 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság7 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség365 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság50 m
Terület46,69 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 20′ 17″, k. h. 28° 02′ 01″44.338056°N 28.033611°EKoordináták: é. sz. 44° 20′ 17″, k. h. 28° 02′ 01″44.338056°N 28.033611°E
Csernavoda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernavoda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A csernavodai atomerőmű
Az I. Károly király híd korabeli felvételen

Csernavoda[3] (románul: Cernavodă, görögül: Axiopolisz, bolgárul: Черна вода Cserna voda, törökül: Boğazköy) város Románia Constanța megyéjében, Dobrudzsában.

Fekvése

[szerkesztés]

A település az ország délkeleti részén helyezkedik el, hatvanhárom kilométerre nyugatra a megyeszékhelytől, Konstancától. A város a Duna egyik ágának, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján fekszik, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomița-lápjától. A Duna–Fekete-tenger-csatorna nyugati vége.

Története

[szerkesztés]

A város környékén az újkőkori Hamangia kultúra hagyatékait találták meg. 1945-ben két híressé vált szobrot találtak, melyek közül az egyik egy gondolkodó férfit, a másik pedig egy ülő nőt ábrázol, ezek az időszámításunk előtti 5. évezred második feléből vagy a 4. évezred elejéből származnak.

A várost az ókori görögök alapították az időszámításunk előtti 4. században Axiopolisz néven, fontos kereskedelmi központ volt a dákok és a görögök között. A település később elpusztult, majd az 1. században a rómaiak építették újjá. I. Constantinus római császár uralkodás idején várfallal és erőddel bővítették ki a várost, püspöki székhely lett, ahol a 4. században keresztény bazilikát is építettek. Az erőd maradványai ma turistalátványosságnak szolgálnak.

1389-ben I. Mircea fejedelem Havasalföldhöz csatolta egész Dobrudzsával együtt. 1420-tól közel öt évszázadon át az Oszmán Birodalom része lett. Az ekkor még kis falu török neve Boğazköy volt. Az oszmán fennhatóság alatt, 1860-ban nyílt meg a Konstanca–Csernavoda vasútvonal.

A román függetlenségi háborút követően, 1877-től Románia része lett. 1878 novembere és 1879 áprilisa között Silistra Nouă megye központja volt. A város I. Károly király hídját 1895-ben építették a Dunán, Anghel Saligny tervei alapján. Ezzel közvetlen vasúti összeköttetés jött létre Konstanca és az ország többi része között.

Mai nevét 1860-ban kapta, a bolgár eredetű černa voda szó jelentése fekete víz (cirill írással черна вода).

1950 és 1953 között a Duna parti város jelentős részét lerombolták a Duna-Fekete-tenger csatorna építése miatt. 1982. december 12-én átadták az új vasúti és közúti hidat.

Társadalmi problémák

[szerkesztés]

Mint Románia-szerte, Csernavodában is működtek gyermekotthonok szörnyű körülmények közt és a városnak meg kell küzdenie ezzel az örökséggel. Ebben külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) voltak segítségükre. Két brit szervezet meglehetősen sikeres volt ebben a munkában: David Savage M.B.E. The Nightingales Children's Project nevű vállalkozása és a korábban Lorna Jamieson által vezetett Children in Distress vállalkozás. Mindkettő kizárólag a HIV-fertőzött gyermekekkel foglalkozott. Részben a Csernavodából elszármazottak intézményei segítették őket, mint a kanadai Cernavodă International School és a Canadian Campus Charity Committee.

Csernavodának nagy roma népessége van, akik közt a szegénység közepette elterjedt a bűnözés. A Nightingales Children's Project velük is foglalkozik.

Lakossága

[szerkesztés]

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 17841 94,32%
Törökök 546 2,88%
Lipovánok 190 1,00%
Romák 186 0,98%
Magyarok 36 0,19%
Tatárok 35 0,18%
Olaszok 20 0,10%
Ukránok 5 0,02%
Németek 4 0,02%
Bolgárok 1 0,01%
Görögök 1 0,01%
Egyéb vagy
nem nyilatkoztak
50 0,26%
Összesen 18915 100,0%

Gazdasága

[szerkesztés]

A városnak kikötője van a Duna folyón és itt található a Csernavodai Atomerőmű, amelynek CANDU reaktora Románia elektromos energia termelésének 10%-át szolgáltatja. A kanadai Atomic Energy of Canada Limited és az olasz ANSALDO cégek közös vállalata jelenleg egy második erőművi egység építésén dolgozik.

Az 1984-ben megnyitott Duna-Fekete-tenger Csatorna Csernavodától indul és Agigeáig, illetve Năvodarig fut.

Csernavoda környékén sok a borpince, amelyek főleg chardonnay szőlőből állítanak elő bort. A régió legnagyobb pincészete a Murfatlar.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • I. Károly király híd1895-ben építették, Anghel Saligny tervei alapján.
  • Atomerőmű
  • Török dzsámi – 1756-ban épült.
  • Archeológiai és Történelmi Múzeum
  • Axiopolis romjai
  • „Sfinții Împărați Constantin și Elena” ortodox templom – 1882 és 1895 között épült, 2001-ben felújították. Bizánci stílusban épült, alapja kereszt alakú, közepén egy hatalmas kupolával.
  • Keresztelő Szent János katolikus templom
  • „Sfântul Apostol Andrei” ortodox fatemplom – 2000 és 2003 között épült, máramarosi stílusban.
  • Román hősök emlékműve – 1924-ben avatták fel, Pietro Delia tervei alapján készült.

Címere

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]


Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. Csernavoda | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
  4. a b Orașe înfrățite. primaria-cernavoda.ro (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)

További információk

[szerkesztés]