Ugrás a tartalomhoz

Gernyeszeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gernyeszeg (Gornești)
Teleki-kastély
Teleki-kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségGernyeszeg
Rangközségközpont
Irányítószám547280
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód117186
Népesség
Népesség1869 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1185 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′, k. h. 24° 39′46.666667°N 24.650000°EKoordináták: é. sz. 46° 40′, k. h. 24° 39′46.666667°N 24.650000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gernyeszeg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gernyeszeg (románul Gornești, korábban Ghernesig, németül Kertzing) falu Romániában, Maros megyében, Gernyeszeg község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 15 km-re északkeletre a Maros bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1319-ben Knezeg néven említették először.

1395-ben p. Gernyezeg, 1398-ban Gerneseg, 1477-ben Gernezeeg néven írták.

Gernyeszeg a Kacsics nemzetséghez tartozó Szécsényiek birtoka volt. 1323-ban Szécsényi Tamásé volt, majd a Szécsényiek a birtokot 1395-ben átadták Zsigmond királynak néhány dobokai birtokért cserébe.

1405-ben Zsigmond király a Somkeréki Erdélyieknek adományozta, akik itt várat (erősséget) építtettek. Később tőlük Monoszlói Miklós erdélyi vajda szerezte meg.

1587-ben a Teleki család birtokai közé tartozott, és várát 1686-ban Teleki Mihály kancellár kastéllyá építtette át.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott.

A kommunizmus alatt sertéshizlaldát és vágóhidat létesítettek, mely igen jövedelmező volt, és nagyban hozzájárult a környék gazdasági fejlődéséhez.[2] Főleg román munkaerőt alkalmaztak, így megváltozott a község etnikai összetétele.[3] A rendkívül szennyező létesítményt 2000 után bezárták, az épületeket a helyiek elhordták.[2][3]

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1531, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.

2002-ben 5885 lakosából 4437 magyar, 1122 román, 320 cigány volt, 4 zsidó, 2 német volt.

Teleki-kastély

[szerkesztés]

Várát 1477 előtt sombereki Erdélyi István építtette, melyet 1686-ban Teleki Mihály építtetett át várkastéllyá.

Mivel gróf Teleki László a péceli kastély építtetőjének, Ráday Gedeonnak sógora volt, ezért valószínűleg a péceli és gödöllői kastélyok tervezőjét Mayerhoffer Andrást vagy fiát kérte fel a gernyeszegi kastély megtervezésére, mivel a kastély alaprajzi elrendezése feltűnően közel áll a gödöllői és péceli kastélyok középső elrendezéséhez. A fennmaradt régi alaprajzok mutatják átépítés előtti állapotát, melyek szerint a mai állapottal szemben eredetileg a középső axisban lévő áthajtó két oldaláról indult egy-egy többkarú lépcső az emeleti előcsarnokhoz, hasonlóan az említett pestkörnyéki kastélyokhoz.

1772 és 1803 között újjáépítették barokk stílusban, a gödöllői kastélyhoz hasonlít. 1949-ben erőszakkal államosították, hosszú ideig gyermekkórház működik benne. A Teleki család visszaszerezte és manapság vagyonát képezi.

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  2. a b Agroflip a îngropat Gorneștiul. Ziarul de Mureș, 2004. június 7. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  3. a b Gernyeszegi anziksz. Központ, 2011. május 10. [2019. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 15.)