Ugrás a tartalomhoz

Mezőcsávás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőcsávás (Ceuașu de Câmpie)
A mezőcsávási református templom és harangláb
A mezőcsávási református templom és harangláb
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMezőség
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségMezőcsávás
Rangközségközpont
Irányítószám547140
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód115968
Népesség
Népesség1785 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság599 (2011)[1]
Népsűrűség21,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület83,37 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 24° 30′ 50″46.642932°N 24.513871°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 35″, k. h. 24° 30′ 50″46.642932°N 24.513871°E
SablonWikidataSegítség

Mezőcsávás (románul Ceuașu de Câmpie, németül Grubendorf) falu Romániában Maros megyében. Mezőcsávás község központja, Bazéd, Galambod, Mezőfele, Mezőkölpény, Mezőménes, Mezőszabad és Szabéd tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északra a Marosi-Mezőség keleti gyepűvonalában települt. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Története

[szerkesztés]

1505-ben Chyawas néven említik először. A falutól nyugatra eső völgyben a mai Tormás-kút környékén volt egykor a Tormás nevű középkori falu, melyet a török pusztított el. Temploma a falu feletti dombon állott. A falut 1661-ben Ali basa serege pusztította el, elpusztult lakossága helyére románokat telepítettek. Nevezetes családai között volt a Pápay család. Lakói híres ácsok, faesztergályosok voltak, több székelykapuja van. 1910-ben 1108 lakosa közül 608 magyar és 490 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 1423 lakosából 656 román, 628 magyar, 138 cigány és 1 német.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Református temploma az Ali pasa által 1661-ben lerombolt régi erődített templom felhasználásával épült 1792 és 1798 között, addig a régi templomot romos falait kiigazítva használták. Haranglába a templom előtti dombon 1570-ben készült fából középkori alapokra, ezáltal ez a legöregebb magyar fa-harangláb a Kárpát medencében.
  • Az egykori Jenei-udvarházat 1940-ben bontották le.
  • A templomdomb nyugati oldalán salétromos gyógyforrás fakad.

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro