Ugrás a tartalomhoz

Hagymádfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hagymádfalva (Spinuș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségHagymádfalva
Rangközségközpont
Irányítószám417530
SIRUTA-kód31217
Népesség
Népesség386 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság15 [1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′, k. h. 22° 12′47.200000°N 22.200000°EKoordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 22° 12′47.200000°N 22.200000°E
SablonWikidataSegítség

Hagymádfalva (románul Spinuș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Margittától délnyugatra, Szalárdtól délkeletre, a Réz-hegység alatt, Nadántelek és Felsőtótfalu között, a Gyepes-patak mellett fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A falu nevét 1523-ban említette először oklevél Halmagfalwa alakban.

1692-ben Hag'mad-Falua, 1808-ban Hagymádfalva néven írták.

A település birtokosa a 19. század elején a báró Huszár család volt, aki itt szép kúriát is épített. A 19. században az 1850-es évek körül gróf Blume Ottón, majd gróf Seilern Ferenc volt itt a nagyobb birtoka.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: "...Bihar vármegyében, egy déli hegyoldalban, 18 római katolikus, 27 reformátusk 560 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Határában 1200 hold ...vize a Gyepes, melly gyakran károkat okoz, s két malmot hajt két-két kerékre. Bírják báró Huszár Károly és Lajos, mindkettőnek van itt úrilaka, az elsőnek angolkerte is, de nem lakván itt, el vannak hanyagolva."

1910-ben 886 lakosából 244 magyar, 8 német, 634 román volt. Ebből 110 római katolikus, 604 görögkatolikus, 59 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 446 lakójából 377 fő (84,5%) román, 46 fő (10,3%) cigány etnikumú, 18 fő (4%) magyar, 2 fő (0,4%) szlovák, 3 fő (0,6%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]