Ugrás a tartalomhoz

Tataros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tataros (Brusturi)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségTataros
Rangközségközpont
KözségközpontTataros
Irányítószám417090
SIRUTA-kód27766
Népesség
Népesség1052 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság73
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 32″, k. h. 22° 14′ 24″47.158776°N 22.240104°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 32″, k. h. 22° 14′ 24″47.158776°N 22.240104°E
SablonWikidataSegítség

Tataros (románul: Brusturi, németül: Brestur), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Réz-hegység alatt, Felsőtótfalu és Szóvárhegy közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Tataros nevét 1360-ban Tatarpatak néven említette először oklevél.

1490-ben Tatharos, 1692-ben Tataros', 1808-ban Tatáros, Brusztur, 1851-ben Tataros néven írták.

Hegyeiben az 1800-as években nagy kőszénrétegeket találtak, és kitűnő aszfaltbányája is volt.

Az itteni erdőkben kézzel árkolt sáncok nyomai láthatók, melyet a nép Csetánye máre (Nagy vár) néven említ, s azt állítja róla, hogy ott egykor nagy erősség volt, mely a tatárjárás alatt pusztult el.

A falu határában levő Szklatyina-dűlőn pedig sósvizű forrás van.

A falu melletti Gyepes-patakban pedig még az 1800-as évek végén is pisztrángok és rákok éltek.

Az 1800-as évek elején a báró Huszár család volt a földesura, később pedig gróf Seilern Ferencznek volt itt nagyobb birtoka.

1910-ben 2100 lakosából 718 magyar, 27 német, 1290 román, 48 cigány volt. Ebből 293 római katolikus, 314 református, 1310 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti temploma - az 1800-as években épült.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.