Ugrás a tartalomhoz

Bélkalocsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélkalocsa (Călacea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségOlcsa
Rangfalu
KözségközpontOlcsa (Olcea)
Irányítószám417356
SIRUTA-kód30247
Népesség
Népesség1175 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 37″, k. h. 21° 55′ 59″46.676866°N 21.932920°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 37″, k. h. 21° 55′ 59″46.676866°N 21.932920°E
SablonWikidataSegítség

Bélkalocsa (Călacea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Tenkétől délre, Alsóbarakony és Ökrös közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Bélkalocsa, Kalocsa Árpád-kori település. Nevét már 1214-ben v. Colosa néven említette oklevél. 1314-ben Kalacha, 1515-ben Kalocha, 1552-ben Kalochya, 1587-ben Kaloczia, 1808-ban Kalácsa, 1913-ban Bélkalocsa néven írták.

A település nevét már 1344-ben Kalocsa néven, már mint a váradi püspök birtokát említették. János váradi püspök egyik 1386-ban kelt levelét is innen keltezte. Elejétől fogva a püspöki uradalomhoz tartozott. Az 1300-as évek elején már a Váraskeszi Lépesek birtokaként említették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bihar vármegyében, dombos helyen, 718 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 3183 hold, ... Birja a váradi deák püspök s a béli uradalomhoz tartozik.”

1910-ben 911 lakosából 866 román, 39 magyar volt. Ebből 781 görögkeleti ortodox, 15 református, 14 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti temploma 1800 körül épült.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.