Ugrás a tartalomhoz

Stilja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stilja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrgorac
Jogállásfalu
Irányítószám21276
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség224 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság750 m
Terület15,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 15′ 50″, k. h. 17° 18′ 20″43.263943°N 17.305534°EKoordináták: é. sz. 43° 15′ 50″, k. h. 17° 18′ 20″43.263943°N 17.305534°E
SablonWikidataSegítség

Stilja falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 23, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északnyugatra, Közép-Dalmáciában, a hercegovinai határ melletti hegyvidéken fekszik.

Története

[szerkesztés]

Stilja területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Jelenlétüket a település határában megtalálható halomsírok is igazolják. Sokan a település nevét is illír eredetűnek tartják, jelentése azonban ismeretlen. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek, de a római kultúra csak érintőleges hatással volt erre a térségre. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. A térség a középkorban is folyamatosan lakott volt. A szomszédos Prapatnicán a Vukojević-ház mellett az egész Vrgorska krajina legnagyobb kora középkori temetője található. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely 1696 körül szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A török időkben a megmaradt lakosság lelki szolgálatát a živogošćei kolostor ferences szerzetesei látták el. A kandiai háború idején a térség falvai elpusztultak.

Stilja a török uralom végével a 17. század végén 1696 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. Csak a Miletićek és a Vukovićok érkeztek Montenegróból. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Lakói kezdetben a zavojanei plébániához tartoztak, Stilja csak jóval később, 1922-ben lett önálló plébánia. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 486, 1910-ben 705 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 320 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
486 526 587 595 679 705 662 671 620 672 694 669 551 416 376 320

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] valószínűleg a 18. század első felében épült, de pontos építési ideje nem ismert. Az építés mindenképpen a török alóli felszabadulás és az új lakosság betelepülése után történt. Apszisát később építették hozzá, egyúttal hajóját két méterrel hosszabbították meg. Az oltár mögötti falon található a szentségtartó Jézus szíve és Páduai Szent Antal szobraival. A hajó falában Szűz Mária és Keresztelő Szent János szobrai láthatók. A templom falába néhány középkori sírkő van beépítve. A homlokzat feletti harangtoronyban három harang található. A templom körül ősi temető van középkori sírkövekkel.
  • Ókori halomsírok találhatók Baraći, Kasać, Kolak és Maršići nevű településrészeken.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)