Ugrás a tartalomhoz

Svetoblažje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svetoblažje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségTrnava
Jogállásfalu
Irányítószám31411
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség66 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 18° 17′ 42″45.266000°N 18.295000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 18° 17′ 42″45.266000°N 18.295000°E
SablonWikidataSegítség

Svetoblažje falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Trnavához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 44, közúton 56 km-re, Diakovártól légvonalban 10, közúton 15 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység délkeleti lejtőin, a Breznica-patak völgye felett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a középkorban is létezett. 1422-ben „Blasincz”, 1428-ban „Blasyncz”, 1474-ben „Blasincz” alakban említik. Névna várának tartozéka volt.[2] Nevét Szent Balázs tiszteletére szentelt templomáról kapta. A középkori keresztény lakosság átvészelte a török megszállást is egészen 1683-ig, amikor a Bécs ellen vonuló török sereg kifosztotta és lerombolta a települést. Ennek következtében a lakosság elmenekült és a falu kihalt. 1697-ben az üres faluba öt, Boszniából érkezett pravoszláv család telepedett le. A 18. században a lakosság tovább gyarapodott, 1758-ban 13 lakott ház állt a településen. A falu a 19. században is tisztán szerb falu maradt, az első horvát családok csak a 20. század elején települtek be.

Az első katonai felmérés térképén „Sveto Blas” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szveto-Blasie” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Blasje” néven 39 házzal, 236 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 219, 1910-ben 293 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 9%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 65%-a szerb, 26%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 70 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
219 233 170 196 240 293 314 333 354 340 293 255 207 139 96 70

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]