Ugrás a tartalomhoz

Európai homoktövis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európai homoktövis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Ezüstfafélék (Elaeagnaceae)
Nemzetség: Homoktövis (Hippophae)
Faj: H. rhamnoides
Tudományos név
Hippophae rhamnoides
L.
Alfajok
  • Kárpáti homoktövis[1] – Hippophae rhamnoides subsp. carpatica[2]
  • H. rhamnoides subsp. caucasica[2]
  • Folyóparti homoktövis[1]H. rhamnoides subsp. fluviatilis[2]
  • H. rhamnoides subsp. gyantsensis[2]
  • H. rhamnoides subsp. mongolica[2]
  • Homoktövis, európai homoktövis, tengerparti homoktövis[1]H. rhamnoides subsp. rhamnoides[2]
  • H. rhamnoides subsp. sinensis[2]
  • H. rhamnoides subsp. turkestanica[2]
  • H. rhamnoides subsp. wolongensis[2]
  • H. rhamnoides subsp. yunnanensis[2]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Európai homoktövis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai homoktövis témájú médiaállományokat és Európai homoktövis témájú kategóriát.

Az európai homoktövis,[1] tengerparti homoktövis[1] vagy egyszerűen homoktövis[1] (Hippophae rhamnoides) az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozó tüskés lombhullató cserje, melynek több alfaja van. Nemzetségének többi faja kevéssé ismert.

Elterjedés, élőhely

[szerkesztés]

A homoktövis az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő.[3] Elterjedésének határai a Brit-szigetektől kelet felé Japánig és a Himalájáig tartanak.[4] Eredetileg Nepálból terjedt el Eurázsiában az utolsó jégkorszak után.[forrás?]

Magyarországon régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány.[5] Helyenként vizek mentén a H. rhamnoides subsp. fluviatilis alfaj nő.[6]

Megjelenése, életmódja

[szerkesztés]

A homoktövis 2–6 m magasra nő, kétlaki.[4] Igen fejlett gyökérzete van, amely képes megkötni a talajt meredek lejtőkön is. Szimbiózisban él sugárgombákkal (Actinobacteria), amelyek megkötik számára a levegő nitrogéntartalmát; emellett átalakítják az oldhatatlan szerves és ásványi anyagokat könnyebben felvehető formába.[7] Levelei váltakozó állásúak, lándzsásak, ezüstös csillagszőrökel fedettek a fonáki részükön.[3] A porzós virágzat 4-6 szirom nélküli virágból áll, barna színű. A termős virágzat sárga sziromszerű csészéből áll egyesével a másodéves vesszőkön. A virágzás ideje hazánkban március-április[3] Termései alsó állású magházból képződő álbogyók;[3] ovális vagy enyhén gömbölyded alakúak, az alapfajon 6–8 mm átmérőjűre nőnek, színük halvány sárgától a sötét narancssárgáig előfordul, tömege 0,2-1 g. Szeptember-októberben érik.[4] A nemesített fajtákon nagyobb méretű bogyók teremnek.

Fajták

[szerkesztés]

Gyümölcstermesztéshez

[szerkesztés]
  • ‘Csujszkaja’ - júliusban érő[8]
  • ‘Oranzsevaja’ - augusztus elején érik[8]
  • ‘Jantarnaja’ - augusztus végén érő, nagyon termékeny[8]
  • ‘Askola’ - augusztus végén érő, feldolgozásra alkalmas[9]
  • ‘Hergo’ - korai, bőtermő[9]
  • ‘Leikora’ - szeptember-októberi érésű, díszcserjének is alkalmas[9]

Felhasználása

[szerkesztés]

Több országban termesztik gyümölcséért, a legnagyobb területen Kínában.[10]

Gyógyászati

[szerkesztés]

Tibetben i.e. 900 évvel többek között vérkeringési rendszeri, emésztőrendszeri betegségek kezelésére és a bőr égési sérüléseinek gyógyítására használták.[6]

Manapság a gyógyszeripar a gyümölcshúsból és a magjából préselt olaját alapanyagként használja fel fájdalomcsillapító, fekélyekre kenőcs, sugárártalom elleni szerek, nőgyógyászati gyulladásgátlók készítéséhez[11]; valamint arckrémek és fogkrémek összetevőjeként is szerepel.[4]

Élelmiszeripari

[szerkesztés]

Dzsem, zselé, ivólé, szirup, bor, likőr készül gyümölcshúsából.[11][12] Az északi termőhelyein élő emberek fontos téli vitaminforrása.[3]

Egyéb

[szerkesztés]

Talajerózió elleni védekezés céljából is ültetik.[4]

Hatóanyagok

[szerkesztés]

A homoktövis álbogyójában igazoltan előforduló, fiziológiailag hatékony anyagok: A-, C-, B1-, B6-, E és K-vitamin, karotinoidok, bioflavonoidok (pl. likopin), szerves savak (alma-, oxál-, borostyánsav), trigliceridek, glicerophospholipidek, phytoszterolok, po­li­fenol-összetevők, ásvá­nyi anyagok (K, Mg, Ca, Na, Fe, Mn, Cu, Co).[6] Levelei és hajtásai 4-5% tannint tartalmaznak (ennek vérzéscsillapító és féregűző hatása van).[4] A leveleiből főtt tea magas vérnyomás ellen fogyasztható.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 117., 395. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  2. a b c d e f g h i j EOL-NCBI Taxonomy: Hippophae rhamnoides. (Hozzáférés: 2013. július 11.)
  3. a b c d e Bernáth J. (szerk. ): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000. p. 351
  4. a b c d e f Plants For A Future: Hippophae rhamnoides - L.. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  5. Archivált másolat. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  6. a b c d Bio2
  7. Rousseau, Hélène. Développement des techniques de reproduction végétative et essais de cultivars d'argousiers. Québec: Institut de recherche et de développement en agroenvironnement, 1-12. o. (2002). ISBN 2-922851-16-8 
  8. a b c Bio1
  9. a b c Archivált másolat. [2013. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  10. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ford nevű lábjegyzeteknek
  11. a b Sol
  12. N. Vermeulen: Gyógynövények enciklopédiája. Ventus Libro, Budapest, 2005 ISBN 963 9546 30 5 150. oldal

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hippophae rhamnoides című angol Wikipédia-szócikk Range című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 350–354. o. ISBN 963-9239-96-8  
  • Bio1: Varga, Endre. „Homoktövis Pázmándhegyen”, Biokultúra újság, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., 2010. június 1.. [2012. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. július 12.) 

További információk

[szerkesztés]